Hapax legomenon

Amerikai propaganda az iskolák mindennapjaiban

Kevesen tudják, hogy az amerikai iskolásoknak minden nap egy régies nyelvezetű állampolgársági hűségesküt kell fogadniuk szívre tett kézzel. A fogadalom kötelező jellege sokak szerint élesen szemben áll az USA-ban egyébként nagyra tartott szólásszabadsággal, akárcsak az állam és a vallás elkülönülésével is.

Péli Péter | 2010. szeptember 24.

Kelet-Európából érkezve sokan meglepődnek az Egyesült Államokban, amikor megtudják, hogy az amerikai kisdiákoknak minden nap szívre tett kézzel kell állampolgári hűségfogadalmat tenniük az iskolában. A szülők nem tiltakoznak e kevéssé demokratikusnak tűnő, mindennapos hivatalos állami propaganda ellen. A kíváncsiság további fokozása nélkül álljon itt a fogadalom pontos szövege – ahogy az manapság elhangzik:

I pledge allegiance to the flag of the United States of America, and to the republic for which it stands, one nation under God, indivisible, with liberty and justice for all.

Ez magyarra ültetve:

„[Állampolgári] hűséget fogadok az Egyesült Államok lobogójának, és a köztársaságnak, amelynek jelképe, egy oszthatatlan nemzet Isten alatt, mindenki számára szabadsággal és igazságossággal.”

A szöveggel több probléma is van, mind nyelvi, mind politikai, mind morális szempontból. Az eredeti változatot 1892-ben egy baptista lelkész, Francis Bellamy írta Amerika felfedezésének 400. évfordulójára. A fogadalom a nagy 19. század végi bevándorlási hullám idején keletkezett, amikor az USA – akárcsak ma – veszélyeztetve érezte magát a bevándorlók tömegétől és kultúrájától, és az első világháború után terjedt el a hazafiasság rituális kifejezéseként, az akkor divatos baloldali politikai és munkásmozgalmak ellen.

A hűségfogadalom 1942 előtt.
(Forrás: wikimedia commons)

A fogadalmat alapvetően ma is az állami iskolákban tanuló kisdiákoknak kell minden nap elismételniük tanítás előtt, szívre tett kézzel és vigyázzállásban. De a Kongresszus is ezzel kezdi üléseit, akárcsak a helyi kormányzati gyűlések. A fogadalomhoz tartozó eredeti kartartás megegyezett a később a nácik által is alkalmazott karlendítéssel – ezt 1942-ben változtatták meg, pontosan az előbb említett hasonlóság miatt. Ettől kezdve szívre tett kézzel kell a szöveget elmondani.

Hapax legomenon

A szöveg nyelvi érdekessége, hogy nyelvezete már keletkezésekor is elavult volt. Jelenlegi változatában két rész is van, ami nyelvészeti kifejezéssel élve hapax legomenonnak számít – röviden hapax (ἅπαξ λεγόμενον) – ami azt jelenti, hogy ilyen formában egyedül itt találhatók meg az angol nyelvben. Az első ezek közül a pledge allegiance, ami feudális eredetű, és ezen a szövegkörnyezeten kívül ma már szinte sehol máshol nem használják, így – sokak szerint – az amerikai diákok számára majdnem teljesen „hókusz-pókusz”-nak hat.

Gyerekeknek szánt rituális hazafiasság - amerikai módra.
(Forrás: wikimedia commons)

A másik hapax az under God kifejezés. Ez nem is szerepelt Bellamy eredeti 1892-es fogadalmában, valójában csak sokkal később, 1954-ben került bele a fogadalom szövegébe kongresszusi döntéssel, és Eisenhower támogatásával. A kifejezést korábban csak Lincoln használta a híres gettysburgi beszédében. Akkoriban a szóösszetétel még azt jelentette, hogy „Isten segedelmével”, a beszédben pedig az a szövegkörnyezet, hogy „e nemzet Isten segedelmével újjá fog születni”. Tehát az „under God" nem a „nemzet” szót módosította. A fogadalom jelenlegi szövegében azonban már csak így lehet értelmezni, pontosabban sehogy se nagyon lehet értelmezni, csak mint egy pontatlan és ügyetlen monoteista célzást.

Alkotmányos kétségek

Ugyan az amerikaiak túlnyomó többségének nincs gondja a fogadalom mindennapos iskolai ismételtetésével, az évek során már sokan megtámadták azzal érvelve, hogy az ellentmond az Egyesült Államok Alkotmányának, azon belül pedig az első alkotmánymódosításnak. Az első alkotmánymódosítás mondja ki, hogy „A Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely korlátozná a vallásszabadságot, a szólás- és sajtószabadságot, a békés gyülekezéshez való jogot és a jogot arra, hogy a polgárok kérelmeikkel az államhoz fordulhassanak.”

Az alkotmány értelmezése mindig jogi értelmezés, nem teljesen egyértelmű dolog, de a kötelező fogadalomtétel a jelenlegi szöveggel többek szerint a szólás- és a vallásszabadságot is sérti. 1940-ben még úgy döntött a Legfelsőbb Bíróság, hogy állami iskolákban kötelezhetők a gyerekek a fogadalomtételre. Az elmúlt tíz évben több alacsonyabb szintű amerikai bíróság is úgy ítélkezett, hogy nem kötelezhetők a gyerekek a fogadalomtételre, de a vita még közel sincs eldöntve, amíg a Legfelsőbb Bíróság nem foglal egyértelműen állást. Addig is az amerikai kisdiákok minden nap tisztelegnek a zászlónak, és mormolják a fogadalom szövegét.