Ad ACTA
A magyar internet-felhasználók 46 százaléka egyetért az internet valamilyen jogi szabályozásával, míg 33 százalékuk szerint nincs szükség ilyen lépésre - ismertette az MR2-Petőfi Rádió Netidők című műsorának blogja az NRC nevű közvélemény-kutató cég felmérésére hivatkozva. A kutatás szerint szinte minden internetező fontosnak tartja az információ szabadságának elvét, és nem féltik a zene- és filmipart a szabad letöltésektől.
A rádióműsor internetes oldala azzal összefüggésben volt kíváncsi a hazai internetezők véleményére, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, az ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
Az NRC február végén készített kutatása szerint a magyar internetező férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. A huszonéves férfiak 62 százaléka például ellenzi a jogi szabályozást, és csak negyedük támogatja azt, az 50 évnél idősebb nők 76 százaléka ezzel szemben a törvényi szabályozás mellett áll, körükben az ellenzők aránya mindössze 7 százalék.
A felmérés megrendelői ellentmondásosnak tartják ugyanakkor, hogy a netezők többsége egyetért azokkal az érvekkel, amelyeket a szabályozás ellenzői hangoztatnak. A legáltalánosabb érv ugyanis az információ szabadságának elve, amelyet a hazai netezők elsöprő többsége, közel 90 százaléka mindennél fontosabbnak tart. A szabályozással egyet nem értők 85 százaléka gondolja úgy, hogy az internetes letöltéseket jogi eszközökkel sem lehet korlátozni, de érdekes módon a szabályozáspártiak kétharmada is valamennyire osztja ezt a véleményt – fejtik ki az oldalon.
A blog készítői kiemelik, a hazai internetezők többsége a zene- és a filmipart sem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman ugyanis úgy vélik, a mozik akkor is működni fognak, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két internetező pedig azon a véleményen van, hogy a zenészeknek inkább a koncertbevételekből kellene megélniük, mint a felvételek után járó jogdíjakból. Igaz ez akkor is, ha a jogi szabályozás támogatói nagyobb rokonszenvvel vannak a kiadók iránt: 53 százalékuk ugyanis azt gondolja, a nagy kiadók fontos értéket adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítók kétharmada nem osztja ezt a véleményt.
A blog tájékoztatása szerint az NRC 2012. február 23. és 27. között végezte a felmérést ezer internethasználó online megkérdezésével és – a Millward Brown-TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozva – a reprezentatív, legalább hetente internetező 18–69 éves korú magyar lakosság körében.
Az ACTA ellen február elején több európai országban, így Magyarországon is tartottak tiltakozásokat a szabályozás ellenzői. A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, s több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvő nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal.
@Apis: magamból kiindulva az ACTA és elvbarátai olyan alapon ellenzendő, hogy nem kereskedelmi célú felhasználásból akar profitot kikényszeríteni. a "fair use" nem azt jelenti, hogy más cuccával pénzt keresek, hanem azt, hogy a barátaimmal közösen hallgathatunk zenét, nézhetünk filmet az Artisjus, a Mahasz meg effélék tudta és hozzájárulása nélkül. senki sem akarja éhenhalasztani az alkotókat. a lemez- és filmipar "érdekvédői" viszont igazán tanulhatnának valami rendes szakmát. a fénymásolat fénymásolatának szellemi tulajdonjogainak ezotériája pedig alapvetően a vagyonosok privilégiumává teszi a kultúránkat. én nem ezért alkotok.
@ddani: Mind a két oldal érvei gyakran álságosak. Nekem is kinyílik a bicska a zsebemben, amikor azt olvasom, hogy a szellemi termék (zene, könyv, szoftver) automatikusan mindenkié, a szerző menjen koncertezni vagy kussoljon. Mindig furcsa volt elképzelnem, ahogy valaki telt ház előtt előadja a Corel Paintshop Pro X4-et, és így próbál meg némi betevő falatot szerezni, vagy a parciális deriváltakról szóló könyv írója felolvasóestet tart az Írók Könyvesboltjában. Kicsit furcsa az a hozzállás, ami a szabadság (free) nevében a szerző kezéből is kivenné a rendelkezési jogot.
A másik oldalon pedig ott van ennek az elvakult hozzáállásnak a tükörképe, miszerint mindent a legjobb lenne ellenőrizni, lehetőleg állami eszközökkel (Mo.-on azzal a klauzulával, hogy ezeket a magánvállalkozók fizessék meg). 1984 in real life... Legalább ugyanolyan mértékben gyomorforgató.
ööö, izé... csak nekem tűnt föl, hogy aki az internet "valamilyen" szabályzásával ért(ene) egyet, azt úgy állítják be, mintha az ACTA szabályzási elveit és módszereit szeretné bevezettetni? mit jelent akkor ez a "valamilyen"? pl én szívesen venném, ha azt jelentené, hogy a profithoz való jog nem korlátozná az információmegosztáshoz való jogot - akkor én most valamilyen szabályzást támogatnék, vagy nem-valamilyent? nem tetszik ez a fajta kétállású kapcsoló, nemám és nemá'.
@Freddi: Még ez se lenne ok, lévén most is naplózzák. Ami a felháborodást kiváltotta az az, hogy az ACTA-ra hivatkozva minden további nélkül kötelesek lennének adatokat kiadni a szolgáltatók.
Ez ugyanaz a dolog, mint amikor a „terrorellenes háború" (war on terror, nyakatekert eufemizmus) után hozott terroristaellenes törvényekre hivatkozva fért hozzá a rendőrség pitiáner ügyekben is privát adatokhoz. Nyugatabbra (USA, Egyesült Királyság) ez is felháborodást szült.
A legfontosabb okot nem írták a cikkben, amely kiváltotta az ACTA elleni világméretű tiltakozást: az internetszolgáltatókat köteleznék arra, hogy a felhasználók minden lépését naplózzák és archiválják. Ez pedig túl megy minden határon!!