A választások után már kisebbségi iskolákat is akarnak
Mianmarban 20 év után először voltak választások tavaly. Azt ugyan nem állíthatnánk, hogy ez egyben a demokrácia azonnali megérkezését jelentené, de az új légkörben az ország kisebbségei máris nyelvi jogokat követelnek.
Mianmar húsz éve tartó katonai diktatúrája névlegesen véget ért tavaly, de azt csak találgatni lehet, hogy milyen szintű az ország valódi vezetőinek demokratikus elkötelezettsége. Az ország kisebbségei mindenesetre egy olyan javaslattal álltak most elő, melyre korábban aligha lett volna lehetőségük. Azt szeretnék elérni, hogy az általános iskolai oktatás nyelve ne kizárólagosan a burmai legyen.
Mianmar lakosságát legalább 135 különböző etnikai csoport alkotja, melyek közül a legismertebbek maguk a burmaiak, akikről az ország a korábbi – és csak 1989-ban megváltoztatott – nevét is kapta. A burmaiak az ország lakosságának 68 százalékát teszik ki, nyelvük jelenleg az ország egyetlen hivatalos nyelve, az iskolai oktatás is csak ezen nyelven létezik minden más kisebbség számára is.
(Forrás: wikimedia commons)
Az ország népesebb kisebbségei közé tartozik a burmaival rokon nyelveket beszélő karenek (7%), rakinok (3%), csinek (3%) és kacsinok (1,5%), a thai nyelvvel rokon nyelvet beszélő sanok (9%), és az ausztroázsiai nyelvcsaládhoz tarozó (a vietnámival rokon) nyelvet beszélő monok (2%) és palaungok (1%). Az anyanyelvi oktatás bevezetésére vonatkozó javaslatot öt nemzetiség pártja közösen nyújtotta be.
Forrás:
Democratic Voice of Burma: Ethnic parties in push for mother tongue