A szivárvány tulajdonnév?
Egy olvasónk lőtte ezt a képet egy budapesti iskolában. A látogató meglepődve értesülhet róla, hogy a szivárvány tulajdonnév – ráadásul ezért nagy kezdőbetűvel, Szivárványnak kell írni. Persze az iskola tanulói valószínűleg rögtön rájönnek, hogy itt egy iskolásoknak szóló újságról van szó, mely a Szivárvány címet viseli. Ilyen alapon azonban bármilyen köznév is lehet tulajdonnév: Lány, Állat, Róka, Folyó, Iskola vagy Újság címen is kiadhatunk könyvet vagy időszakos kiadványt, kérdés legfeljebb az lehet, hogy ezek mennyire frappáns címek. A kérdés inkább ott válik bonyolulttá, hogy címek viszont sokkal nagyobb szerkezetek is lehetnek: Az ember, aki túl sokat tudott; A betörő, akit szekrénybe zártak; A postás mindig kétszer csenget; Micsoda négy nap! vagy Mit keresett Jakab az ágy alatt? Ezek szerint ezek is tulajdonnevek, és mivel a tulajdonnév a főnév egyik fajtája, főnevek?
A kép számos más kérdést is felvet. A többes számú és a ragos főnevek is a főnevek fajtái? És akkor a birtokos személyragosak miért nem? Nem lehet egy főnév egyszerre többes számú és ragos? (De: tűket, fákról, lovakkal, kertekbe stb.) És mindig -k-ra végződnek a többes számú főnevek? (Nem: tűi, fái, lovai, bokrai – arról nem is szólva, amikor ezekhez még ragok is kapcsolódnak.) Az sem világos, hogy a ragos főneveket miért csak egyetlen főnév ragozott alakjai illusztrálják, vagy hogy a toldalékolt alakok között miért nincsen tulajdonnév – mintha ilyenek nem is lennének lehetségesek.
Persze lehet, hogy a ezt az ábrát más ábrák árnyalják. Mindenesetre ebben a formájában inkább megtévesztő, mint hiteles képet sugall a magyar főnevek sokszínűségéről.