A szép, az űrös, a progresszív és a nehéz
Különleges kiadvánnyal kedveskedett a rajongóknak az Omega. A legendás zenekar Decades címmel négy CD-n megjelentette angol nyelvű felvételei nagy részét, összesen 63 számot. „Most először férhetőek hozzá Magyarországon ilyen nagy merítésben ezek a felvételek, hiszen annak idején az angol nyelvű lemezeink a nyugati piacra készültek. A mostani kiadvány persze külföldön is kapható lesz, mert ott meg már régen elfogytak a régi albumaink, egykori kinti kiadóink pedig nem igazán foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Most egy amerikai cég, a Cleopatra Records fogja Nyugaton kiadni és terjeszteni a Decades-et” – mondta Kóbor János, az Omega frontembere az MTI-nek adott interjúban.
A számokat négy korszakra osztották: a GrundRecords által kiadott anyag első CD-jének címe The Beauty Sixties (a szépséges hatvanas évek), a másodiké The Spacey Seventies (utalva az Omega „űrkorszakára”), a harmadiké The Progressive Eighties (ez a nyolcvanas évek progresszív rockos időszakát öleli fel), a negyediké pedig The Heavy Nineties, ami a kilencvenes évek keményebb stílusú felvételeit mutatja be.
A szövegeken kívül a zenei megoldásai is eltérnek a magyar verzióktól, hiszen az angol változatok esetén nem csupán a hangsávokat cserélték ki, újra rögzítették a teljes számot. „Volt olyan, amelyikbe most, a lemez dalainak összeállításakor nyúltam bele, így kerültek utólag bele ütőhangszerek, plusz gitár, esetleg nagyzenekari aláfestés. Teljesebb lett a hangzása például az Időrabló angol verziójának, a Time Robbernek”.
Ma már történelem, hogy az együttes első nagylemeze is angol nyelven jelent meg Omega Red Star from Hungary címmel a londoni Decca kiadónál 1968-ban, miután a zenekarra egy évvel korábban Budapesten felfigyelt a Spencer Davis Group menedzsere, és kéthetes angliai turnéra hívta az együttest. A lemez magyar változata nem sokkal az Omega hazatérése után, 1968 végén jelent meg Trombitás Frédi és a rettenetes emberek címmel.
„Az Omega Red Star albumról nem tettünk fel egyetlen számot sem a Decades első korongjára. Nem azért, mert nem én énekelek, ugyanis én a felvételek idején egyetemi diplomámat védtem itthon. A lemezt egyetlen éjszaka vették fel, és nem olyan minőségű, hogy használható lett volna. Érdekesebbnek tartottam inkább rátenni két német nyelvű felvételt, a Nur ein Wortot, ami a Van egy szó, illetve a Schreib es mir in den Sandot, ami a Gyöngyhajú lány verziója” – mondta az énekes.
A Schreib es mir in den Sand az Omegától most először jelent meg lemezen, a hetvenes évek elején Frank Schöbel német énekes vitte sikerre. „2012-ben meghívtak Németországba Schöbel 70. születésnapja alkalmából, a számot együtt előadtuk a televízióban. Aztán az ő kísérőegyüttese Berlinben felvette az alapot, én meg itthon rögzítettem rá éneket”.
A Gyöngyhajú lánynak amúgy két angol nyelvű változata is megtalálható a négy CD-s gyűjteményen: a Pearls In Her Hair 1970-ben kislemezen jelent meg Adamis Anna soraival, a White Dove-ot a Scorpions a kilencvenes évek első felében készítette el – utóbbi Omega-féle koncertverziója szerepel a The Heavy Nineties-on. A Fekete pillangó két változatban (Your All Night Man, Tide Will Turn) van rajta az anyagon.
Az 1962-ben alakult Omegának mintegy száz angol nyelvű felvétele készült, Nyugat-Európában csak a Time Robber című 1976-os lemez 1,5 millió példányban fogyott. A zenekar igazi nyugati, angol nyelvű karrierje már Presser Gábor és Laux József távozása után, 1973-ban kezdődött a német Bellaphon kiadónál, ezt további kilenc angol korong követte egészen 1996-ig, a Trans and Dance kinti változatáig, a Transcendentig. Az Omega itthoni slágerei közül szép sikereket ért el külföldön is a Petróleumlámpa (Petroleum Lantern), a Tízezer lépés (Ten Thousand Paces), az Ezüst eső (Silver Rain), az Időrabló (Time Robber), a Léna (Russian Winter), az Égi vándor (Sky Rover), a Kemény játék (Working) vagy A holló (Rocket).
Az angol szövegeket Adamis Anna, Hajnal István, Kóbor János, Sülyi Péter, Horváth Attila és Ambrózy István írta, később nyugat-európai szerzők bevonásával dolgoztak, köztük volt Tony Carey, aki gitározott és vokálozott is, valamint Edwin Balogh, aki több dalt egyedül énekel, például a White Doves-ot.
Kóbor János elmondta, hogy az Omega 1995-ös lemeze, a Trans and Dance (az angol kiadás címe Transcendent) hozott döntő változást a zenekar felállásában, hiszen egyre fontosabb szerepet kapott Szekeres Tamás gitáros és Gömöry Zsolt billentyűs – a The Heavy Nineties című CD-hez mellékelt fotón ők ketten láthatók Kóborral és Debreczeni Ferenc dobossal – Molnár György gitáros, Mihály Tamás basszusgitáros és Benkő László billentyűs nem. „Az Omega klasszikus ötösének tartott felállás valójában 1971-től a kilencvenes évekig létezett. Azóta a csapathoz tartozók hol játszanak, hol nem”.
Kóbor János elmondta, hogy az Omega első 13 nagylemezét a Hungaroton LP Anthology címmel most egy bőrdoboz gyűjteményként jelentette meg, CD formátumú miniatűr kiadásban, eredeti hangzással. Molnár György a közelmúltban szólólemezt adott ki Omega Red Fighter címmel (szintén a GrundRecordsnál), és készül a várva várt új Omega-stúdióalbum, amelynek címe Testamentum lesz, és a tervek szerint jövő nyáron kerül piacra.
„Ez az Omega egyfajta végrendelkezése: a történet nem fejeződik be, de a múltunkat rendszerezzük. Trunkos Andrással dolgozunk az anyagon, nyolc szám már kialakult. Mindenki előtt nyitva az ajtó, aki valaha játszott a zenekarban, Laux Józsitól Presser Piciig, Mihály Tomitól Szekeresig. Egy a kikötés: a daloknak csapatmunkában kell megszületniük. A Testamentum első élő bemutatója valószínűleg jövő szeptemberben lesz, ezt egy turné követi egy éven át itthon és külföldön, az Omega 55. születésnapja jegyében” – mondta végül Kóbor János az MTI-nek.