A pályatévesztett e-könyvolvasó: Icarus T701
Csendben belopakodnak hazánkba is az olcsó androidos táblagépek, néha e-könyvolvasó fedőnéven. Ez még akár jó hír is lehetne, de az Icarus T701-től a mezei felhasználónak leginkább sírhatnékja támad. Tablet PC csak végsőkig elszánt hackereknek?
Aktuális tesztpéldányunkat, csakúgy, mint a legutóbb ismertetett Koob3-t, a Koobe Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Ezt is olvasásra ajánlják, ezért kicsit meglepődtünk, amikor kézhez kaptuk: az Icarus Reader ugyanis nem hétköznapi olvasógép, hanem Android operációs rendszert futtató tablet PC, tulajdonképpen teljes értékű kéziszámítógép (habár várjuk ki a cikk végét!). Olvasásra nem is ideális, lévén a folyadékkristályos kijelző háttérvilágítása sokak számára zavaró hosszabb távon – körülbelül olyan, mintha egy laptopon olvasnánk, ha valakit az nem zavar, ez sem fog. Ha valaki viszont kizárólag erre a célra vásárolna eszközt, annak mindenképpen valamelyik e-ink technológiájú e-könyvolvasót ajánlanánk inkább.
(Forrás: a forgalmazó)
Pár szó a gyártóról
Az Icarus egy holland cég, és nem kötik a felhasználó orrára, honnan származnak a termékeik. Mi kiderítettük, hogy az Icarus Reader T701 megegyezik a kínai HSG-X5A-val, valamint a HeroTab RK7-tel.
Az Icarus arra jó, amire a billentyűzet nélküli táblagépeket kitalálták: lehet rajta youtube-os cicás videókat nézni, netezni, mobilos játékokat játszani, Nyestet olvasni, tehát olyasmiket csinálni, amiket gyűjtőnéven médiafogyasztásnak hívnak. Dolgozni jó eséllyel nem ezen fogunk. Olvasni se biztos, de ne szaladjunk ennyire előre!
A legszomorúbb kisrobot
A telefon – bocsánat, a tablet – a Samsung Galaxy S vagy a HTC Desire mobiljaihoz hasonlóan a Google Linux alapú Android operációs rendszerét használja. Az Android idén letarolta a hordozható telefonok piacát, a mérési hibát nem sokkal felülmúló piaci részesedésről az iPhone fölé ugrott, és az eladások továbbra is rohamosan növekszenek. Ez egyáltalán nem mindegy az egyszerű felhasználó szempontjából sem: minél népszerűbb az általunk választott platform, annál több hasznos alkalmazás lesz hozzá elérhető, annál olcsóbban. Most egy androidos géppel jó lóra teszünk. Eddig tehát minden szuper, de mi jön ezután?
Az Android kezelőfelületét már sokan kritizálták, többnyire okkal. Jelen cikk szerzője már letett arról, hogy megértse, miért nem lehet a felső hasábban látható állapotjelző ikonokról bármiféle szöveges leírást találni. A legjobb, hogy verzióról verzióra változnak: az Icarus két olyan bigyóval örvendeztetett meg bennünket, ami például ebből a meglehetősen terjedelmes listából is hiányzik. (Az Icarus használati utasításától sem lesz az ember okosabb.)
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a gép az Android 2.1 verzióját használja. Ez a mostaninál (2.3) kettővel régebbi, és bizony, vannak dolgok, amik emiatt egyszerűen nem működnek. Flash-megjelenítés, ha fejreállunk, akkor sincs (esetleg neki lehet állni barkácsolni, mi ezt inkább hanyagoltuk), a Youtube-on ettől még lehet videót nézni, de a flash játékokról letehetünk.
Futtassuk, amit csak lehet
Kisalkalmazások letöltésére ott van az Android Market, aminek csak az ingyenes verziójához férünk hozzá. Ott is meglepően sok érdekességet találhatunk, de semmi sem garantálja, hogy a programok tényleg elindulnak, vagy hibátlanul működnek. Az Angry Birds-ben, a jelenleg egyik legnépszerűbb androidos játékban például a szöveg, illetve egyes elemek helyén fehér vackok jelennek meg:
(Forrás: Takács Boglárka)
E-könyveket is a különböző letölthető alkalmazásokkal nyithatunk meg – ez előny, mert így a formátumtámogatás igen rugalmas. Az Icarusra néhány hasonló program már előre rá van töltve, például ilyen az Adobe mobil PDF-olvasója vagy a Documents To Go. Ez utóbbi olyan extrém .doc állományokkal is sikerrel megküzdött, amiket még e-könyvolvasón nem sikerült megnyitnunk (.doc támogatás ide vagy oda), de mivel nagyban az érintőképernyőre hagyatkozik, igencsak kényelmetlen. Az Adobe Reader legalább ujjhúzkodás helyett nyomkodással lapoz, ezt jobban érzékeli a képernyő.
A weblapok közül, amelyiknek van mobilos felülete, az általában jól használható, habár például az Origo valami miatt a képernyőnél keskenyebb hasábba tördelődik:
(Forrás: Takács Boglárka)
A nem latin betűs támogatás eléggé próba-szerencse alapon működik, még akkor is, ha UTF-8-at választunk a beállításoknál – lásd még korábbi cikkünket a karakterkódolásokról:
(Forrás: Takács Boglárka)
Országomat egy lapozógombért!
A hardver sem tűnik jól összerakottnak. Mint már említettük, az érintőképernyő meglehetősen nehézkes, gyakran egyáltalán nem azt érzékeli, amit nyomunk. A végén kínunkban előkaptunk egy Nintendo DS íróvesszőt (kis műanyag rúd lekerekített véggel, hogy ne karcoljon) és azzal egy fokkal használhatóbbnak bizonyult. Lehet, hogy adni kéne hozzá valami ilyesmit.
A készülék fényes pereme csillog, az akku állapotjelző LED-je pedig a felhasználó szemébe világít – persze lehet fejjel lefelé tartani a gépet, de akkor a három kezelőgomb lesz rossz helyen. Ezekből amúgy is kevés van: míg általában azt szoktuk panaszolni, hogy mindent túlbonyolítanak a tervezők, itt épp az ellenkező csapdába estek. Egy négyirányú kurzor pont elég lenne ahhoz, hogy ne tépjük ki a hajunkat marékra, ezekből kettőre pedig rá lehetne definiálni e-könyvek esetében az előre- és visszalapozást. Mégiscsak fura egy e-könyvolvasóként árult termék lapozógomb nélkül!
Az SD portba nehéz berakni a memóriakártyát, nagyon erősen bele kell nyomni. Kivenni szerencsére könnyebb... teszteltünk már olyan készüléket is, amin pont fordítva volt!
(Forrás: a forgalmazó)
Félvezető helyett félrevezető
A rendszer összevissza jelzi ki az akku állapotát, töltés közben sem képes megmondani még hozzávetőlegesen sem, hol tart. Nem tudjuk megmondani, mennyi időt bír ki az Icarus egy töltéssel, mert még abban sem vagyunk biztosak, hogy tényleg teljesen feltöltöttük, illetve hogy tényleg akkor merül le, amikor kiírja.
Hasonlóan félrevezető a „Full HD 1080” felirat a dobozon: eredeti felbontásban semmiképp sem tudja megjeleníteni a készülék a videókat, hiszen a képernyője csak 800*480 pixel felbontású! Persze ez csak azt jelenti, hogy a HDMI port és a mellékelt kábel segítségével kiköthetjük a HD-tévére a gépet.
Idegesítőek még az alapértelmezések is: a gép egy perc tétlenség után készenléti módba rakja magát, lehet, hogy ennyi idő alatt még az oldal aljáig sem jutunk el. Az ehhez hasonló beállításokat általában át lehet állítani a Settings menüben, de amikor a sokadikat keresgéli az ember, kezd kitörni belőle az agresszió. A fényerőt is csak ebben az almenüben lehet szabályozni, pedig ha valamire, erre gyakran szükség van egy háttérvilágítással ellátott olvasónál... vagy akár csak egy tablet PC-nél.
Lehetne a fizetőset?
Aki e-könyvolvasót szeretne, az válasszon inkább valami mást; ha mindenáron Magyarországon akar vásárolni, akkor a Koobe Kft. másik újdonságával, a Koob3-mal jobban jár. Aki pedig tablet PC-t szeretne, várjon még egy évet, mert jelenleg a legtöbb piacon lévő termék még kiforratlan, az iPad meg drága.
A T701 hetvenezer forintos ára az iPadénak a fele, de jelen formájában mégis csak olyan nagyon bátor vásárlóknak ajánljuk a készüléket, akik szeretnék használhatóvá barkácsolni. A fentebb említett kínai típusjelzésre rákeresve sok információt találhatunk ehhez. Első lépésben mondjuk az operációs rendszert lehetne frissíteni rajta, aztán a fizetős Android piacteret elérhetővé tenni... (Vicces, amikor azért keres kiskapukat az ember, hogy fizethessen, de ez más történet.) Sajnos a hardver korlátai ettől még továbbra is megmaradnak, az előbb említett problémák mellett a RAM mennyiségét is meglepően alultervezték: a 256 megának a duplája lenne inkább ideális.
geez:
tudom, hogy ez egy tablet, a cikkben is benne van, sőt ezért kapta a pályatévesztett e-könyolvasó címet - ugyanis e-könyvolvasóként árulja a forgalmazó és mi is így kaptuk a tesztkészüléket.
Az akadásmentes full HD-ben biztos vagy? Nem csináltam hozzá videót a cikkhez, de a neten vannak ugyanerről a gépről videók, ahol bizony akad az 1080p-s film.
"Attól még, hogy egy gép 2.2+-os androidot futtat, egyáltalán nem biztos, hogy kezeli a flash-t"
Ezt nem is mondtam. Akkor kicsit bővebben, mert annyira tényleg nem részleteztem: a Flashhez a 2.2 Android szükséges, de nem elégséges feltétel. Tehát 2.2-nél régebbi verziókra fel se lehet rakni, 2.2 és újabbakra fel lehet, de a gép teljesítményétől függ, hogy mennyire rendesen fut. (Ha az ember nekiáll házilag eszkábálni, biztos fel lehet rakni, de mi itt az átlagfelhasználóra gondoltunk, aki egy "nem megfelelő verzió" képernyővel szembesül, ha telepíteni akarja a Flash plugint.)
"A market pedig gyakorlatilag bármilyen szoftveres igényünket kielégíti ingyen" (...) "nekem még nem volt igényem fizetős programra."
Nekem lett volna, szóval különbözőek vagyunk... pedig én úgy különben asztali gépen linuxos vagyok, úgyhogy a szoftvereim nagy része tök ingyen volt. Csak arra akarok kilyukadni, hogy nem engem kell meggyőzni az ingyen cuccok sokoldalúságáról, mert én erről már meg vagyok győzve ;] Persze ez a cikkből nem biztos hogy kiderült, de azért mondom. :]
Szerintem a legrosszabb benne az, hogy idegesítően rosszul működik az érintőképernyő, főleg más tabletekhez képest. Egy iPaddel össze sem lehet hasonlítani. Persze ha rádugsz valamilyen más beviteli eszközt, akkor mindjárt kényelmesebb, de én úgy gondolom, hogy egy ilyen tablethez hadd ne kelljen már magammal hurcolni a billentyűzetet. Tablet convertible-ök - amikben van kihajtható billentyűzet - már legalább 10 éve vannak, és sose tudtak elterjedni, tehát az emberek nagy része ezt nem igényli egy tablettől. (Nekem munkára egy olyan gépem van már négy éve, annyiba került, mint két iPad és a súlya barátok közt is legalább egy kiló. :D Nagyon szeretem, viszont amikor elromlott benne valami és bevittem a központi márkaszervizbe, azt mondták, hogy körülbelül kettőt adtak el belőle az egész országban...)
Mondjuk pont ma beszéltem az öcsémmel, hogy ha az Apple kitalálja, hogy a népek igazából billentyűzetet akarnak a tabletjükbe, akkor van annyi pénze a cégnek marketingre, hogy a népek egy idő után tényleg ezt is fogják akarni. ;]
Egy-két kimaradt gondolat még:
- Attól még, hogy egy gép 2.2+-os androidot futtat, egyáltalán nem biztos, hogy kezeli a flash-t. Ahhoz az Adobe is minimum 1Ghz-es gépeket ajánl, és azon sem megy tökéletesen. Komolyabb hátrány talán a programok memóriakártyára írása lehet a 2.2+-al szemben, de a 170MB bőven elég 20-30 programra.
- Az Angry Birds-ben valóban fehér négyzetes a menü, de maga a játék teljesen élvezhető - más játékokban nem tapasztaltam hibát. Persze a legújabb 3D-s játékokról le kell mondanunk.
- A weblapnál tényleg az origo készülékében van a hiba. Érdemes a teljes origora váltani, az is élvezhető már ebben a felbontásban (vagy index.hu-t kell olvasni, ami már kezeli a tabletet;)! A kódolási gonddal kapcsolatban érdemes kipróbálni pár további böngészőt, ami a marketben található.
- A lapozó (navigációs) és a hangerőgomb hiánya tényleg érthetetlen spórolás, amit én sem tudok mire vélni (mentségükre legyen mondva, hogy vannak kínai gyártók, akik összesen egy gombot raknak a készülékre a power-en kívűl).
Csak hogy a témához is szülessen hozzászólás, megosztanám én is a tapasztalataimat.
Ez tényleg nem egy e-book reader, persze valószínűleg az összes e-könyv formátumot ismeri, amit még ki sem találtak, azt is ismerni fogja. Fárasztja a szemet az olvasás, ennek ellenére én elneteztem vele egy feltöltéssel 3.5 órát szempanaszok nélkül.
Ez egy táblagép, amiben az a legnagyszerűbb, hogy kellően nyitott arra, hogy nagyon sokféle módon szórakoztassa az embert, úgy, hogy korlátozottan még munkára is alkalmas.
Az USB foglalatba dughatunk pendriveot, billentyűzetet, egeret, ezzel kényelmesebbé téve pl. a levelezést, űrlapkitöltést. A HDMI kábel segítségével külső monitorra küldhetjük a képet, és lejátszhatunk akadásmentesen filmeket FULL HD-ben. A G-sensor lehetővé teszi a gép használatát kormányként szimulációs játékokban.
Az operációs rendszer elég nyakatekert tud lenni, de van például olyan widget beépítve, amit a kezdőképernyőre kirakva fokozatonként lehet állítani a hangerőt, fényerőt, a Wifi állapotát, stb. A market pedig gyakorlatilag bármilyen szoftveres igényünket kielégíti ingyen, és folyamatosan növekszik a programok száma, nekem még nem volt igényem fizetős programra.
Van 128 MB RAM-os android telefonom, mégis egész tűrhető sebességet produkál, az iPad-ban is csak 256 MB RAM van.
Mindezek ellenére aki teheti, várjon még a tablet vásárlással, a közeljövőben nagyot fog változni a piac, és az árak is jóval lejjebb mennek majd. Én azért meg vagyok elégedve ezzel a készülékkel, amit kaptam.
@don B: Hát valószínűleg az e-t nyelvtanilag senki sem tekintené jelzőnek, de mégis, mi mást jelenthetne, ha nem azt, hogy "elektronikus"? Persze mondhatjuk, h "indexszerepű" (gondolom, ezt a reklámot kellett kicsikarni:), magyarul igazi jelentése nincs, csupán a megkülönböztetést szolgálja.
Amit írsz, az egy elemzési lehetőség. Egy másik lehetőség, hogy van az elektronikus könyvolvasó, ami egy elektronikus eszköz, amit könyvolvasásra használunk. Ezt pedig e-könyvolvasónak rövidítjük. Ez a szerkezet éppen annyira legitim, mint amit te írsz, csak kevésbé kínosan néz ki.
Az e-könyv-olvasó-teszt-gyűjteményt úgy ússzuk meg, hogy e-könyvolvasó-teszt-gyűjteményt írunk, ami egy kötőjellel jobb. Bár5 szívem szerint azt is e-könyv-olvasó-tesztgyűjteménynek írnám, ami ugyan megint szembemegy a ciklikus felfogással, de ugye a Petőfi-verseskötetet sem írnánk Petőfi-verses-kötetnek...
Nekem aztán mindegy. De szerintem az e- nem az olvasó jelzője, és érdektelen, hogy azt jelenti-e, 'elektronikus'. Az e-könyv egy dokumentumtípus, az e-book reader egy ahhoz való hardver, az olvasó a fej, az e-könyv a vonzat. Az viszont érdekelne, mivé "kerüli el" az e-könyvolvasó az e-könyv-olvasó-teszt-gyűjteményt :) (Egyébként szerintem is fölösleges az e-.)
@don B: Az érvelés csak akkor állja meg a helyét, ha úgy gondoljuk, hogy (e-könyv)+olvasó. Ennek ellenére nem értelmetlen az e-+(könyv+olvasó) sem, vö. elektronikus könyvolvasó (az elektronikuskönyv-olvasó mellett, ami szintén elfogadható). Persze erre lehet azt mondani, h milyen könyvolvasó lehet még, benzines? Ha viszont erre a szintre lemegyünk, akkor már azon is nyavalyoghatunk, hogy az e-könyv nem is elektronikus, hiszen az csak egy fájl stb.
Viszont az e-könyvolvasó sokkal kellemesebb alak, hiszen nincs benne három kötőjel, sőt, segít elkerülni az olyan borzalmakat, mint az e-könyv-olvasó-teszt, e-könyv-olvasó-teszt-gyűjtemény stb.
Valójában szerintem a könyvolvasó elejéről le is lehetne hagyni az e-t, mivel anélkül is egyértelmű, semmivel nem keverhető össze.
korrektor.blog.hu/2010/09/03/e_konyv_olvaso_vasar