A nyelvész visszavág
Kevés idegesítőbb dolog van, mint hogy amikor megtudják, hogy az ember nyelvész, rögtön felteszik a kérdést: „Na és hány nyelvet beszélsz?” (Ennél csak az a rosszabb, amikor valaki szabadkozni kezd: „Júj, akkor neked biztos nagyon jó a helyesírásod, nem is merek neked írni” – vagy ilyeneket kérdez: „Hú, akkor te tudod, hogy mondják helyesen: eszek vagy eszem?”.) Azt, hogy valaki milyen nyelvész, nem az határozza meg, hogy hány nyelven tud: elvben remek nyelvész lehet az is, aki csak az anyanyelvét beszéli. (Különösen, ha az az angol, hiszen így férhet hozzá a legtöbb nyelvészeti szakirodalomhoz.) Persze kétségtelenül előnyt jelent, ha valaki ismer idegen nyelveket is, de munkájánál általában nem az a fontos, hogy ezeket jól is beszélje.
A fenti karikatúra azzal a tévhittel kapcsolatban ironizál, hogy egy nyelvésznek feltétlenül sok nyelvet kell beszélnie:
– Ön tengerbiológus? És hány delfine van?
– Ön szemész? És hány szeme van?
– Ön érzéstelenítő (altatóorvos)? És maga érez egyáltalán valamit?