1914: az első brit puskalövés
100 évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország hadban állt egymással. Nagy-Britannia – a németek Belgium elleni támadását követően – 1914. augusztus 4-én üzen hadat Németországnak. A Brit Expedíciós Haderő augusztus második felében érkezik meg a francia frontra, ahol augusztus 22-én dördül el az első lövés brit lőfegyverből. Az első világháború történetében azonban nem itt és nem ekkor dördül el az első brit lövés.
1914 augusztusában már javában dübörög a Schlieffen-terv, a döntő jelentőségű marne-i csata még csak kibontakozóban van; belga, német, francia katonák ölik egymást a nyugati fronton... Nagy-Britannia 1914. augusztus 4-én már hadat üzent Németországnak, a Brit Expedíciós Haderő viszont még nem ért partot Franciaországban, amikor már – távol Európától – eldördül az első brit fegyver. S amikor a nyugati fronton még megállíthatatlannak tűnik a németek előnyomulása, az antant már a háború első hónapjában learatja első sikereit: a francia-brit csapatok néhány hét alatt lerohanják a mintegy 87 ezer km² területű nyugat-afrikai Togo nevű német gyarmatot.
Togo jelentősége
Az afrikai német gyarmatok legkisebb, de stratégiailag mégis igen jelentős darabja volt Togo (másképpen Togoland). A németek 1884-ben alakítják itt ki gyarmatukat Lomé székhellyel, ám a gyarmat talán legfontosabb településévé mégis egy bizonyos Kamina nevű hely válik. Itt ugyanis a németek hosszú évek alatt (és a helyi lakosság áldozatos munkájával) egy rádióállomást építenek fel. Az afrikai viszonyok között különösen modernnek számító felszereléssel megépült állomás segítségével a németek könnyedén összeköttetést tudtak teremteni Berlinnel, többi afrikai gyarmatukkal és az Atlanti- valamint az Indiai-óceánon tartózkodó hajóikkal. Ehhez képest 1914-ben, a háború kitörésekor Togo területén a németeknek nem voltak katonai erői: a gyarmat védelmét alig néhány száz, helyi származású rendőri erő látta el, akiket egy tucatnyi német tiszt vezetett.
Nagy-Britannia hadüzenetét követően az egyedüli összeköttetést Németország és afrikai gyarmatai, valamint a térségben levő hadihajói közt a Togóban levő kaminai rádióállomás jelentette. Így nem meglepő, hogy a britek és a franciák azonnali megadásra szólították fel a stratégiai jelentőségű gyarmatot. Miután a válasz egyértelműen nemleges volt a német gyarmatot védő rendőri erők részéről, augusztus 6-án előbb a franciák, majd 7-én a britek is nekilátnak a hadműveleteknek.
Az első brit puskalövések
Az első brit katona, aki Európában tüzet nyitott a németekre, egy bizonyos Edward Thomas nevű közlegény volt; az első brit katona pedig, aki német katonát ölt (karddal!) a nyugati fronton, egy bizonyos Charles Beck Hornby volt. Mindketten a 4. Királyi Ír Dragonyos Őrezred (4th Royal Irish Dragoon Guards) nevű alakulatnál szolgáltak. Az eseményekre ugyanazon a napon, 1914. augusztus 22-én került sor a belgiumi Mons környékén.
A gyarmati főváros, Lomé voltaképpen harc nélkül esett el: a német gyarmati rendőrség alakulatai az ország belsejében levő kaminai rádióállomás felé vonultak vissza. A Togóval határos brit gyarmat, Aranypart (a mai Ghána) ezredének (Golden Coast Regiment) volt helybéli katonája az a bizonyos Alhaji Grunshi, akinek nevéhez köthető az első brit fegyver elsütése az első világháborúban. Az első brit-német összecsapásra – melyben vélhetőleg többségben voltak a ghánai és togói illetőségű helybéli fegyveresek – így Német Togo területén került sor 1914. augusztus 7-én, amikor a brit Golden Coast Regiment katonája, Alhaji Grunshi járőrözés közben tüzet nyitott a szemben álló német (togói) rendőrökre.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A togói hadjárat az első lövéseket követően – a nyugati front összehasonlíthatatlanul nagyobb véráldozataihoz képest – viszonylag kis veszteségekkel folyt tovább a kaminai rádióadó felé. A német-togói alakulatok pedig néhány nappal azelőtt, hogy végül augusztus 26-án megadták magukat, felrobbantották és megsemmisítették a kaminai rádióállomást.
S míg Európában a britek számára még csak ekkor kezdődött el igazán a háború, Togóban már véget is ért. A volt német gyarmatot 1916 decemberében két részre osztották: brit és francia adminisztratív zónára. 1922-ben a Népszövetség felhatalmazásával formálisan is két új mandátum jött így létre az egykori Német Togo területén: Brit és Francia Togo(land). Brit Togoland 1956-ban egyesült Aranyparttal, mely utóbbi egy évvel később vált függetlenné Ghána néven. Francia Togoland pedig 1960-ban lett független Togo néven.
Felhasznált források
The First Shot: 22 August 1914
Togo, el lugar donde empezó la Primera Guerra Mundial