Nyelvmentés sorozatokkal
A zsidók és az arabok egy dologban már egyetértenek: a koreai sorozatok jók! De mi köze ennek a veszélyeztetett nyelvek megmentéséhez?
Mintegy 350 000 ember beszél udmurtul – írja a The Atlantic weboldala. De miért foglalkozik New York-i magazin az udmurtokkal? Azért, mert az Apocalypto című filmet lefordították udmurtra. A cikk azzal foglalkozik, hogyan próbálják meg a világ számos pontján filmek, filmsorozatok fordításával lassítani a veszélyeztetett nyelvek kihalását.
Természetesen az Apocalypto csak egyike az udmurtra fordított filmeknek. A filmeket önkéntesek csoportjai fordítják, a fordítandó anyagot pedig a Viki nevű oldalról szedik – ez a honlap rengeteg filmet és filmsorozatot kínál ingyen, és lehetőség van bármilyen nyelvű feliratozás elkészítésére is. A Viki együttműködik a veszélyeztetett nyelvek védelmére létrehozott Living Tongues (Élő nyelvek) intézettel. Jelenleg több tucatnyi nyelvre fordítanak a világ minden tájáról, a legnépszerűbb veszélyeztetett nyelv a Vikin a baszk.
A Viki eredetileg nem a veszélyeztetett nyelvek védelmére jött létre. Az oldal célja fordítói közösségek építése volt a kultúrák közötti párbeszéd érdekében. Az külön érdekes, hogy mit néznek legszívesebben a különböző nyelveken. Héber vagy arab felirattal a legnépszerűbb az a sorozat, melyben egy idegen szerelembe esik egy színésznővel. Spanyolul viszont elsöprő sikert aratott egy thai sorozat, melyben egy fiatal lány Hong Kongba utazik, és ott egy maffiózónál kezd dolgozni. A japán műsorokat litvánul nézik a legtöbben. Bár a Viki 33 millió havi látogatója csak apró szelete a globális médiapiacnak, a producerek mégis fogalmat nyerhetnek arról, hogy hol milyen műsorok számíthatnak sikerre.
A veszélyeztetett nyelvek esetében sokat számít, hogy a nyelv végre nem csak a tankönyvekben bukkan fel. Eddig a népszerű műsorok elszakították a fiatalokat a kisebbségi nyelvektől, amikor ezek a műsorok ezek a nyelveken is megjelennek, visszavezetik hozzájuk őket. Persze a módszer csak azokban a közösségekben működik, melynek tagjai hozzáférnek az internethez.
A világ nyelveinek mintegy kétharmada még csak írásbeliséggel sem rendelkezik, így a feliratozás gyakorlatilag lehetetlen. (Hozzátehetjük: ahol van is írásbeliség, ha nincs megfelelő szintű anyanyelvi oktatás, akkor a veszélyeztetett nyelvek beszélői könnyebben olvasnak az oktatási nyelvén, mint anyanyelvükön.) Ráadásul a fordítás kemény munka, egy-egy műsor lefordítása több órát vesz igénybe. A hatékony fordítás csak nagy számú önkéntessel oldható meg, őket azonban nem egyszerű összetoborozni.
@csillagszemű:
Szerintem ez nagyon aranyos. Pl az a jelenet , ahol a csinos fekete hajú lánnyal senki sem akár összejönni, mert egy udmurt csaj legyen vörös, ezért elrohan hajfestékért...:-)
m.youtube.com/watch?v=AGu2vhfbTUE
Ha már nyelvmentés:
1. www.melano.hu/csinaltam_ahogy_tudtam_int...kipedia_alapitojaval
Mennyire igaz az, hogy nehéz tudományos igényű cikkeket írni udmurt nyelven? Milyen területeken vannak hiányosságok? Megoldást jelenthet-e erre az, ha a rokonnyelveiktől kölcsönöznének?
2. Hogy megy a névadás udmurt földön? Ez a kérdés egyes udmurt hírességek művésznevei után merült fel bennem. Mennyire szabad a név választás? Hivatalosan orosz eredetű névvel veszik őket jegyzékbe, vagy csak oroszosítják a nevüket? (egy nem orosz példa: Kovács-Kovácsová)