EU ropja Tartuban
Észtországban az európai kulturális fővárosi szerepet betöltő Tallinn mellett Tartu sem akar kimaradni a nemzetközi jelentőségű programok szervezéséből. Július 20-24. között az „álmos déli kisváros” hangulatát egy nagyszabású néptáncfesztivál, az Europeade dobja majd föl.
Tartu lesz a helyszíne idén az Europeade néven híressé vált nemzetközi népzenei találkozónak. Az Europeade-rendezvénysorozat 1964-ben indult, az idei észtországi fesztivál tehát már a 48. lesz a sorban. Tartu az olaszországi Bolzanotól vette át a stafétabotot.
Az első alkalommal a belgiumi Antwerpen adott otthont a néptáncosok találkozójának. Bár az első fesztiválokon csaknem kizárólag nyugati fellépők vettek részt, a keleti blokk is képviseltetve volt az emigráns lengyelek, ukránok és jugoszlávok által. A rendezvény egyik alapvető célja, hogy az egységes, mégis kulturálisan sokszínű Európában élő különböző népek megmutathassák egymásnak hagyományaikat, elsősorban népzenéjüket és néptáncaikat.
(Forrás: Janurik Boglárka)
Hanza-hangzavar Tartuban
A rendezvény kapcsolódik a tartui Hanza-napokhoz is (július 22–24.). Tarturól ugyanis azt is tudni kell, hogy amellett, hogy a jó gondolatok városa (heade mõtete linn) és az egyetemi város (ülikoolilinn) címkékkel szokták illetni, három évszázadon át fontos kereskedelmi központ volt, és a Hanza-szövetségbe tartozott.
Több elmélet született arról, miért vesztette el ilyen szempontból a város a jelentőségét. Az egyik magyarázat szerint földrajzi okokra vezethető vissza a presztízsveszteség, ugyanis a jégkorszak után, vagyis a jégtakaró visszahúzódása óta a föld emelkedik Észtország területén, és emiatt megváltozott Tartu folyójának, az Emajõginek a folyásiránya, hajózhatatlanná vált a korábbi útvonal a tenger (pontosabban a pärnui kikötő) és Tartu városa között. Ez az elmélet a vikingeknek a mai orosz területekre való betörését is ezen az útvonalon feltételezi.
Az, hogy mennyire volt valójában hajózható a Pärnu–Tartu közötti vízrendszer, ma már igencsak kérdéses, bár a feltevést igazolni látszik a tény, hogy mind Tartu, mind egy másik, szintén a tenger és Tartu közötti útvonalon található település, Viljandi a Hanza-szövetségbe tartozott. Ezt támasztják alá azok a 19. századi tervek is, amelyek a folyómedrek mélyítésével nagyobb hajók számára is járhatóvá kívánták tenni a vízi utat. A tervet később elvetetették, időközben Tartu lassan kereskedelmi központból tudományos és kulturális metropolisszá alakult, nagyrészt a 17. században megalapított egyetemének köszönhetően.
Érdekesség még, hogy a hansa szó egyes észt nyelvjárásokban nemcsak gazdasági és kulturális konnotációkat idéz fel, ugyanis ‘házilag főzött kisüstit’ jelent, és sok népdal mesél szerencsétlenül járt hansabarátokról, akiket romlásba vitt ennek az italnak a nyakló nélkül fogyasztása.
Tartu igyekszik feleleveníteni a város múltjának ezt a jelentős korszakát, így például középkori hangulatot hivatott visszaidézni a Hanza-fesztivál, amelyet 16 éve minden nyáron megrendeznek. Az idei Hanza-napokon az Europeade több ezer népviseletes külföldi résztvevője miatt valószínűleg még könnyebben sikerül egy sürgő-forgó középkori nagyváros illúzióját kelteni.
(Forrás: Wikimedia Commons / HendrixEesti)
A fesztivál érdekességei
Az észtországi Europeade különlegessége az, hogy nemcsak a hagyományos ötnapos fesztivált rendezik meg a tartui szervezők, hanem a közös programokat apró europeadékkal fűszerezik, ugyanis a külföldi csoportokat az ország különböző részeibe viszik falunapokra fellépni, ahol a vendégeknek lehetőségük nyílik arra is, hogy a helyiekkel személyes ismeretségeket köthessenek, felfedezhessék a falu kulináris és kulturális érdekességeit és a környező természetet.
A tartui koncertek és fellépések egy része gondos szervezés eredményeképpen jön létre, és a város főterének számító Városház téren (Raekoja plats), illetve a dalosünnepeknek helyt adó Dalosszínpadon (Laululava) rendezik meg őket. (Hogy mi is pontosan a dalosünnep, megtudhatjuk, ha végigbogarásszuk az Észt Intézet észteket bemutató humoros brossúráját.)
Azonban nemcsak ezekben a nagyszabású fellépésekben merül ki a fesztivál. A különböző országok táncosai és dalnokai ugyanis Tartu különböző terein és utcáin is fel fognak lépni, örömzenét és vidám hangulatot biztosítva a városlakóknak és a turistáknak.
A gyerek- és ifjúsági csoportoknak, valamint a kórusoknak külön alkalmat biztosítanak a szervezők egy-egy nagy közös koncertre. Emellett az egyik legizgalmasabb programnak a fesztivál záróünnepségére vivő felvonulás ígérkezik, amelyen az Europeade valamennyi szereplője részt vesz, mintegy 4000 ember vonul majd zenés és táncos kísérettel a Dalosszínpadhoz.
Az esti programokat is igyekeztek stílusos környezetbe illeszteni a szervezők, az egyik klubhelyszín például a város lőporraktárából kocsmává-étteremmé alakított Püssirohukelder (Lőporraktár) lesz, amelynek berendezése a régi ivók hangulatát idézi.
(Forrás: Tarmo Haud)
A kisebbség „reménye”
A fesztiválon minden évben különböző kisebbségek képviselői is részt vesznek, ez az idén sincs másképpen. A fellépők között számos finnugor nép képviselői is jelen vannak, elsősorban az Észtországgal szomszédos államokban élők jutottak el a fesztiválra. Többek között egy karjalai és számos finn csoport is érkezik Tartuba, Magyarországot a Szár községben élő magyarországi németek tánccsoportja, a Saarer Tanzgruppe képviseli majd. A finn táncosok közül néhányan Lappföldről, Rovaniemi városából érkeznek, de nem számi hagyományokat ápolnak.
A karjalaiak érdekessége pedig az, hogy a Toive ‘Remény’ elnevezésű tánccsoportjuk a petrozavodszki (vagyis karjalaiul petroszkoi) egyetem finn nyelv és irodalom szakos hallgatóiból állt össze 1982-ben. Azóta az egyetem számos hallgatója csatlakozott a csoporthoz, amelynek jelenleg körülbelül 60 finn és karjalai nemzetiségű tagja van.
Honlapjukon kis keresés árán ugyan, de három nyelven (oroszul, angolul és finnül) is találhatunk információkat. Az együttesről többek között kiderül, hogy nemcsak karjalai hagyományokat dolgoznak fel, zenéjükbe ezenkívül beépítenek elemeket a környező népek kulturájából (inkerik, vótok, izsórok), valamint a skandináv zenéből és távolabbi rokon népek muzikális örökségéből is merítenek (többek között mari, udmurt és számi motívumokat is). A darabokat sokszor terepmunka során sajátítják el. Az együttes újabban a zsidó és a kelta zene felé is elkezdett kacsintgatni.
A következő videón belehallgathatunk ebbe a különleges skandináv–finnugor elegyet alkotó zenébe: