Elhunyt Nyikolaj Abramov

A vepsze irodalom és általában véve a vepsze kultúra egyik legjelentősebb alakja volt.

Fejes László | 2016. január 25.

Nyikolaj Abramov, az egyetlen számon tartott vepsze költő és a kevés vepsze írók egyike író egy nappal 55. születésnapja előtt, vasárnap hunyt el. 1961-ben született a Leningrádi Területhez tartozó Ladva községben. Középiskolai tanulmányait a Vinnyiciben, a vepsze kulturális központnak számító nagyközségben végezte. (Vinnyici eredetileg orosz község, csupán a falurombolás következtében vándoroltak vepszék a járási központba: sosem kerültek többségbe, ráadásul hamar asszimilálódtak is.) Később Leningrádban nyomdaipari technikumban, Petrozavodszkban az állami egyetemen és a pedagógiai főiskolán is tanult. Később teherautó-sofőrként, fűrészgép-kezelőként és falusi kultúrház vezetőjeként is dolgozott, de közreműködött geodéziai felméréseken, illetve a járási lap tudósítójaként és fotográfusaként, de más lapok helyi tudósítójaként is. A Kodima (Haza, Szülőföld) vepsze nyelvű újság szerkesztője és főszerkesztője is volt. Élete utolsó éveiben a Karjalai Nemzeti Könyvtárban dolgozott.

Nyikolaj Abramov filmszerepben: Nyikolaj Kljujev orosz költőt alakította
(Forrás: Вепсы против саамов)

Első verseskötete, a Koumekümne koume (Harminchárom) 1994-ben jelent meg: ez volt az első vepsze szépirodalmi kötet. 1999-ben jelent meg a Kurgiden aig (Darvak ideje) című második kötete: ebben saját versein kívül jelentős orosz költők verseinek vepsze fordításai is szerepeltek. Harmadik verseskötete, a 2005-ben megjelent Pagiškam, vell’ (Beszélgessünk, testvér) vepsze és orosz nyelvű költeményeit tartalmazta. 2010-ben magyarul is megjelent egy válogatáskötete Kétszer harminchárom – Kahišti koumekümne koume címen, de ezt gyakorlatilag lehetetlen beszerezni – még a borító képét sem sikerült fellelnünk az interneten. A Nemzeti Audiovizuális Archívumban viszont elérhető a költővel ebből az alkalomból készített rövid riport (2:30-tól). 2010-ben észtül, 2011-ben franciaul jelentek meg versfordításai önálló kötetben.

A Beszélgessünk, testvér borítója

2013-ben jelent meg a 90 verset tartalmazó Ojat'-jogen randal (Az Ojaty folyó partján) című kötete, melynek érdekessége, hogy cirill betűs, holott a vepszék latin betűkkel írnak. A vepsze írásbeliség az 1930-ban született meg, a kor szellemének megfelelően latin betűkkel. 1937-ben áttértek a cirill betűkre, de az új helyesírással már egy könyv sem jelent meg, mindössze egy újságszám. A vepsze írásbeliség csak az 1980-as évek végén éledt fel. 1989-ben a Karjalai ASZSZK-ban hivatalosan két vepsze ábécét vezettek be, egy cirillt és egy latint, cirill betűkkel viszont csak egy ábécéskönyv jelent meg 1992-ben, minden más kiadvány latin betűs volt – egészen Abramov 2013-as kötetéig. Mivel vepsze oktatás nincs, és a vepszék az iskolában oroszul tanultak-tanulnak írni-olvasni, a cirill betűk használata logikusnak tűnik – ugyanakkor az Oroszországban beszélt többi balti-finn nyelvet is latin betűkkel szokás írni.

Abramovot nem csupán költőként, hanem fotográfusként is jegyzik. Oroszországon kívül Ukrajnában és Norvégiában is volt kiállítása. Több díjnyertes rövidfilmben is szerepelt, egy történelmi játékfilmben Nyikolaj Kljujevet, a legismertebb paraszti származású orosz költőt játszotta – aki maga is vepsze területről származott. A közreműködésével készült Вепсски завет ([vepsszkij zavet], Vepsze hagyaték) című dokumentumfilm is díjat nyert a kemerovói filmfesztiválon.