0:05
Főoldal | Rénhírek
GPS fából és bőrből?

A lapp sámándob-térkép

Térképnek mondják, de akár naptár is lehet. Mélyen filozofikus mű, apró tréfa vagy pusztán stílusgyakorlat? Tetszik, tetszik, mégis kissé tanácstalanok vagyunk...

Fejes László | 2011. február 16.

A furcsa térképek blogja egy finnugrisztikai szempontból igen érdekes „térkép”-et mutat be, egy lapp sámándobot. Valójában egy modern műalkotásról van szó (Jeffrey Karl Reese Vallance képzőművész munkájáról), mely tradicionális motívumok alapján készült. A sámándobot a számik valóban egyfajta tájékozódási eszközül, jóslásra használták, a sámándob különböző részei különböző dolgokat, helyeket szimbolizáltak. A sámándobnak szerepe volt olyan feladatokban is, mint az elkóborolt rének felkutatása, valamilyen módon tehát helyre is utalhatott. Minderről azonban keveset tudunk, mert a számik erőszakos keresztény hitre térítése eredményeképpen az erre vonatkozó tudás rég elveszett, az autentikus dobok is csak múzeumokban maradtak fenn.

A lapp sámándob-térkép

A leírás szerint a térkép a következőket ábrázolja:

A dob közepén található kereszt egy fa, melynek közepén Mandas-pirre, az aranyagancsú szarvas áll, mely a napot szimbolizálja.

Az északi ágon egy rénvadászt látunk, aki íjával éppen célba veszi reménybeli zsákmányát. Az ág végén egy agancsot látunk, mely a sarkcsillagot és Szent Hubertuszt jelképezi.

A keleti ágon a háromszarvú szélistent látjuk, a délin a háromkirályokat (azaz a napkeleti bölcseket), a nyugatin pedig egy pajzsos figurát, mely a szerencsét jelképezi, illetve egy fát ölelőt, mely a földi királyságra utal.

Ezt a földi királyságot jelképezi a dob északnyugati mezője is. Itt találjuk a keresztény temetőt (kis kereszt), a megváltást (kereszt a kopjával, a szivaccsal és a létrával), és a tavaszt (a kizöldülés istene, mely két éppen kihajtó növényt tart). Látunk még itt egy vadrént, illetve egy mérlegen egyensúlyozó jávorszarvast és bogyót evő kecskét.

A három korona a Svéd Királyság jelképei (ugyanez a jelképe a svéd légierőnek), a hajó pedig a vikingekre utal. A két varjú Huginn és Muninn. A mező belső sarkában egy kereszt alakú boszorkányjel található, illetve a mezőben látunk még egy rént, mely az északkeleti mezőben álló medvével harcol.

A svéd légierő gépein jól látható a jelkép
A svéd légierő gépein jól látható a jelkép
(Forrás: Wikimedia commons / Towpilot)

Az északkeleti mező jelképezi az égi királyságot, a dob peremén a szent helyet látjuk az áldozati rének agancsaival. Valamivel délebbre két templomot és egy halom keresztet láthatunk, ezek a keresztény utat jelképezik. A templom alatt ismét egy boszorkányjelet fedezhetünk fel. A hátán keresztet viselő ló az apokalipszis lovasa, de akár a halál tipikus fakó lova is lehet. A motoros szán, a tongai denevér és a rénszarvashúst a piacra szállító helikopter képe tölti ki ezt a negyedet.

A délkeleti negyed az alvilágot jelképezi, itt láhatunk egy Vadembert (ápolatlan emberszerű lény, egyrészt a télapó előképe, másfelől viszont skandináv jetifigura), egy „dolgát végző” embert, egy a modern médiát jelképező antennát, egy viking sisakot (mely állítólag a hagyományos kommunikáció jelképe), és egy sámánnőt az őt kísérő macskával. A mező közepén egy síelőt, a sámánt az alvilágba vontató rént, egy tyúkot és egy lazacot láthatunk.

A délnyugati mező peremén egy doboló sámánt, egy lábasházat, egy lapp sátrat, egy kutyát és egy facsoportot figyelhetünk meg. A mező belső részén a Loch Nessire emlékeztető víziszörnyet, a sámán kígyóját, illetve a transzban táncoló sámánt látjuk.

A dob legdélebbi részén rénkarámot látunk négy rénnel, a legészakibbon pedig egy katedrálist, vagy magát az atyaistent.

Bár a mű értelmezése állítólag (legalábbis részben) a művésztől származik, bizonyos kérdések azért megmaradnak. Például erős a gyanú, hogy a dob inkább nevezhető naptárnak, mint térképnek. A feltámadás (húsvét) és a zöldellő ágak egyértelműen azonosíthatóak a tavasszal, a szán a téllel, a víziszörny és a kígyó a nyárral. Feltehető tehát hogy az évszakok az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak a dobon.

Egyértelmű, hogy a műalkotáson a pogány és a keresztény motívumok keverednek a modern technológia jelenségeinek ábrázolásával. Nem tűnik azonban úgy, hogy az alkotásnak valamilyen mélyebb üzenete is lenne – az is lehet, hogy alkotója csupán gegnek szánta.

Forrás

481 - Strange Lapps and Their Magical Drumming Maps

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
13 éve 2011. február 17. 16:53
1 bibi

Hát igen; a modern sámándobon szerepel Szent Hubertus, helikopter, viking hajó, de még keresztény templom is.