Visszamenőleges hatályú lesz
az új helyesírási szabályzat

Az új helyesírási szabályzat eltörli a kommunista örökséget, de tartózkodik a túl radikális megoldásoktól. Nem lesz rovásírás, de a reform hozzájárul a rezsicsökkentéshez.

Visszamenőleges hatállyal vezetik be az új helyesírási szabályzatot – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága. Az új szabályzat preambuluma leszögezi, hogy nem ismerik el az 1954-es rákosista, illetve az 1984-es kádárista helyesírást, és az 1922-es helyesírást tekinti kiindulópontnak. Az 1954 és 2013 között megjelent írások ezennel érvényüket vesztik, a könyvtárak anyagait bezúzzák. A magánháztartások a következő fűtési szezon végéig haladékot kapnak, hogy eltüzelhessék az eltörölt helyesírású műveket, ezzel is csökkentve a rezsikiadásokat.

Attól azonban nem kell félni, hogy visszatér a cz: ezt már az 1922-es reform is eltörölte. Természetesen a jövőben is cz-t kell írni az olyan szavakban, mint a tánczene vagy malaczsír.

Felmerült az a lehetőség is, hogy elvessék a Nyugat által ránk erőszakolt latin betűket, és a helyesírást a rovásírásra alapozzák. Ezt az ötletet több nehézség miatt elvetettek. Az egyik legfőbb indok, hogy rovásírásos helyesírási szabályzat nem maradt fenn, így nem lett volna mihez visszatérni. A jelenlegi szabályzatot a rovásírásra alkalmazni nem lehet, mivel nem értelmezhető a 226. f) pont:

Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés;
stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal, ész-szerű, galy-lyak, húszszor, köny-nyes, megy-gyel; arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal; stb.

Mint Keszler Borbála, a bizottság elnöke a nyestnek elmondta, bizottság tagjai közül többen azt is kifogásolták, hogy a kettős betűk megszüntetésével mindig azonos módon kapcsolódnának egymáshoz az azonos hangok, függetlenül attól, hogy toldalékolásról vagy szóösszetételről van szó, és ettől sérülne a helyesírás értelemtükröző jellege. A tervezet ellen tiltakozott Hoffmann Rózsa közoktatásért felelő államtitkár is, aki szerint a kisbetűk és nagybetűk használatára vonatkozó tananyag kiesése pótolhatatlan űrt okozna a tantervben. „A gyerekeknek így rengeteg idejük szabadulna fel, ami óhatatlanul fegyelmezési problémákhoz vezetne” – figyelmeztetett az államtitkár.

Mint szemfüles olvasóink bizonyára már észrevették, cikkünk természetesen csak áprilisi tréfa: valójában Keszler Borbála senkinek sem nyilatkozik a tervezett változásokról.

Kapcsolódó tartalmak:

• A Prezi felvásárolta a Facebookot
• Az eszkimóknak egyre kevesebb szavuk van a hóra
• A Habsburgok állhattak a szabadságharc leverése mögött
• Genetikailag öröklődik a szegénység
• Marcantonio Magyarországra jön?

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)