Új Szó: a nyelvtörvény miatt nem lehetnek gazdaságosak a helyi tévék
A nyelvtörvényt érintő szigorítás júniusi elfogadása gazdaságtalanná teszi a helyi tévéadók működését – írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap július 16-án.
Bár az államnyelvtörvény módosítása az előzetes igyekezetek ellenére nem tette kötelezővé, hogy a helyi adók először szlovák nyelven, majd a kisebbség nyelvén sugározzanak, az egyenes adások közvetítését viszont nehezíti, hogy szimultán tolmácsolást kell alkalmazni.
Fekete György, a dunaszerdahelyi televízió igazgatója közölte, most kell meghosszabbítaniuk sugárzási engedélyüket, és a beadványuk elkészültekor még nem fogadták el a törvénymódosítást. Hozzátette, a szigorítások nem érintik jelentős mértékben a működést, ugyanis műsoraikat eddig is két nyelven, magyarul és szlovákul közvetítették. Műsorstruktúrájukon várhatóan nem kell változtatni; a frekvenciatanács ugyanúgy elfogadja, mint eddig.
Hasonló a helyzet Nagymegyeren is. Bodnár Gyula szerkesztő-riporter hangsúlyozta, az egyik legrégebbi helyi tévéadás működik a városban. Műsoraikat magyar nyelven készítik, majd az egyik kolléganőjük szinkronizálja őket szlovákra. Az egyes műsorok után azonnal következik azok szlovák változata, amit az eddigi nyelvtörvény is megkövetelt. Úgy véli, a törvénybe foglalt feliratozás túlságosan költséges lenne, ezért is marad az eddig megszokott, szinkronizált ismétlés.
Kováts Ferenc, a magánkézben lévő, de a várossal szorosan együttműködő televízió tulajdonosa kiemelte: a frekvenciatanács egyébként is figyeli a műsoraikat. Ez körülményessé teszi a működést. A reklámokkal még több a gond, hiszen azokat a hirdető által kívánt nyelven, viszont a törvény értelmében államnyelven is közvetíteni kell, amiért külön díjat nem számolhatnak fel.
Néhány község illetékeseit is megkérdeztük, hogy a közérdekű információkat, hirdetéseket közlő hangosbemondókat milyen módon befolyásolja az elfogadott módosítás. Csallóközkürtön, Dióspatonyban és Albáron már régóta két nyelven közlik az információkat. Az albári községi hivatal illetékese azt is elmondta, fel is jelentették őket, ha egy-egy hirdetést szlovák fordítás nélkül közöltek.
A községek egyébként díjat szednek a hirdetésekért, tehát gyakorlatilag a saját költségükre kell szlovákul is közreadniuk őket.