Új fáraót találtak
A XVII. dinasztia eddig ismeretlen fáraójának nevével egészült ki az óegyiptomi királyok listája.
Egyiptomi és francia régészek Luxorban, a karnaki templomkomplexumban folyó ásatások során tárták fel azt a mészkőből faragott kaput, amelyen Kr.e. 1550-1525 között uralkodó, a hükszoszokat Egyiptomból kiűző I. Jahmesz (Amószisz) fáraó dédapjának, Szen-Naht-En-Ré neve olvasható – írja az Al Ahram Online.
Mint Manszur Boreik luxori műemlékvédelmi főfelügyelő rámutatott, Szen-Naht-En-Ré nevét csupán kétszer említették – egyszer a ramesszida korban (XIX-XX. dinasztia idején), valamint I. Jahmesz uralkodása alatt. Mivel egyetlen grandiózus építményen sem szerepelt a neve, képzelt királynak tartották a szakemberek. A karnaki templomkomplexumban feltárt mészkőkapu viszont arra utal, hogy az ókori Egyiptom egyik fáraójáról van szó.
Szen-Naht-En-Ré kartusán kívül a kapura vésett szöveg arról tudósít, hogy a mészkőtömböket a Kairótól délre fekvő óegyiptomi Torából (mai Heluán) szállították, amely az adott időben hükszosz uralom alatt volt.
Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter jelentős felfedezésnek nevezte a leletet, amely újabb adalékokkal egészíti ki az óegyiptomi birodalommal kapcsolatos ismereteket.
„A Karnaki templomegyüttes, amelyet még nem tártak fel teljesen, minden bizonnyal még rengeteg titkot rejt” – fogalmazott a miniszter.
I. Jahmesz az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia első fáraója. Az Egyiptom északi részét megszállva tartó hükszoszok ellen fellázadó és háborút indító thébai uralkodóház tagja. Uralkodása alatt fejeződött be a hükszosz megszállók kiűzése Egyiptomból, amelyet apja, Szekenenré vagy nagyapja, Szenahtenré uralma alatt kezdtek meg és a Szekenenrét követő Kamosze alatt is folytatódott. Jahmesz sikeresen újraegyesítette a második átmeneti kor alatt kettészakadt Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet.
Miután kiűzte a hükszoszokat a Nílus-deltából, és biztosította uralmát az egész ország fölött, visszaszerezte Egyiptom korábbi függő területeit, Núbiát és Kánaán is. Ezután újraszervezte a közigazgatást, megnyitotta a kőfejtőket, bányákat és kereskedelmi utakat, és nagyszabású építkezésekbe kezdett, amilyenekre a Középbirodalom óta nem volt példa. Számára épült az utolsó egyiptomi piramis. Uralkodásával megkezdődött az Újbirodalom korszaka, melynek során Egyiptom elérte hatalma csúcsát.
Az MTI tudósítása szerint „marginális szerepet betöltő, jelentéktelen királynak tartották a szakemberek”, de az eredeti hírben az áll, hogy „archaeologists had believed him to be an imaginary king”. Nem világos, hogy miért szerepel a fáraók neve más átírásban a cikk utolsó bekezdésében – az ezekbe foglalt információk egyébként az eredeti cikkben nem szerepelnek.
(a szerk.)