Új életre kelnek a brit telefonfülkék
Egykor fontos üzenetek közvetítője, ma pedig műemlék: verskabin, művészeti galéria vagy könyvtár. A mobiltelefonok megjelenése utáni korszak.
A mobiltelefon megjelenése halálra ítélte őket, ám a brit falvak mindent megtesznek piros telefonfülkéik megmentéséért: örökbe fogadják ezeket az ikonnak számító létesítményeket és új életet lehelnek beléjük. Manapság nem egy közülük verskabin, művészeti galéria vagy könyvtár formájában működik tovább.
A fülkében ma kis jácintcsokor, kertészeti és konyhaművészeti folyóiratok láthatók, a falakra verseket ragasztottak, de telefon már nincs benne: „ez a fülke már nem a BT (brit telefontársaság) tulajdona, a készüléket kiszerelték és ma a helyi hatóságoké” – figyelmeztet az ajtóra erősített felirat.
Egy Oxford közelében lévő 120 lakosú falu az egyike azoknak a településeknek, amelyek örökbe fogadták telefonkabinjukat. Waterperry egy szervestrágyát forgalmazó farm és egy helyi arisztokrata egykori udvarháza között épült. A British Telecommunications (BT), le akarta bontani a településen működött piros telefonfülkét, de a falu lakói másként döntöttek.
A közösséget hatalmába kerítő „erős felindulás” láttán Tricia Hallam tanácsos elérte, hogy Waterperry fogadja örökbe a fülkét és változtassa „a költészet kioszkjává.”
Angliától elválaszthatatlan a fekete taxi, a levelesláda, az emeletes busz és a piros telefonkabin. A turisták milliószámra fényképeztetik magukat ajtajában, maguk az angolok pedig a végsőkig licitálnak rájuk a világhálón, ahol akár 3900 fontot is elkérnek értük, s ha sikerül megvenniük egyet, zuhanyozóvá vagy italbárrá alakítják.
A kioszkot, ahogy angolul nevezik a kabint, hagyományosan „postahivatal-pirosra” festik, akárcsak a postaládákat. 2002-ben még 17.000 telefonfülke működött, de ma már 58 százalékuk veszteséges – és mindegyik fülke karbantartása évi 800 fontba kerül.
Ezért a BT két éve levelet intézett a helyi tanácsokhoz, tájékoztatta őket, hogy le akarja bontani ezeket az építményeket. Ekkor százegynéhány tanács jelezte, hogy szándékában áll megvásárolni a „kioszkot” – magyarázta el az AFP-nek John Lumb, a BT Payphones társaság vezérigazgatója.
A telefontársaság ekkor dolgozta ki Adopt a kiosk – Fogadjon örökbe egy telefonfülkét! – elnevezésű programját, amelynek révén a települések jelképes, 1 fontos áron juthattak a kabin birtokába. 2008 augusztusa óta, amikor meghirdették a programot, 1118 kabint fogadtak örökbe a britek, a leszerelt fülkék száma 4000 volt. A BT még pályázatot is hirdetett a kabinok „legjobb örökbefogadó szülei” címre, amelyet végül a Cambridge közelében lévő Great Shelford település nyert el.
„Angliában az emberek szeretnek egy kissé régimódi világban élni” – magyarázza Eileen Beenee helyi tanácsos. Az ő ötlete volt, hogy a kabinnak legyen lakója: egy próbababa, amelyet az elemi iskola diákjai készítenek. A figura minden hónapban más öltözetet kap, például egy istenséget testesít meg, vagy az angol történelem valamelyik híres alakját.
Az Anglia délnyugati részében lévő Westbury-sub-Mendip faluban a telefonfülkéből könyvtár lett – „a legkisebb a világon”, mondják büszkén a 800 fős település lakói. „A falusiak ingyen hoznak könyveket, 24 órából 24-ben nyitva tart. Még ki is világítják az álmatlanságban szenvedők érdekében” – emelte ki az AFP-nek nyilatkozva Bob Dolby helyi tanácsos.