0:05
Főoldal | Rénhírek

Scarlett 73 éve

Ma 73 éve, 1936. június 30-án jelent meg a máig kultuszregénynek számító „Elfújta a szél”, a szerző, Margaret Mitchell főműve.

nyest.hu | 2009. június 30.

A regény keletkezéstörténete maga is legendás: a bokatörés miatt ágyhoz kötött írónő, a férje által Peggynek hívott Margaret Mitchell unalmában fogott regényírásba 1926-ban.

Nem volt gyakorlatlan: előtte évekig dolgozott kolumnistaként és riporterként az Atlanta Journalnél – a lap egyik első női munkatársa volt. Nem akármilyen interjúalanyai voltak: többek közt a legendás némafilmsztárral, Rudolph Valentinóval is beszélgetett. Emellett több fontos georgiai polgárháborús tábornok portréját is megírta – a nagyszülei és anyja felmenői által mesélt háborús emlékekből táplálkozva. Talán ez adta az első öletet regénye megírásához.

John R. Marsh, a férj a könyvtárból kölcsönzött az ágyban kucorgó Mitchellnek olvasnivalót – elsősorban történelmi témájú könyveket –, és mikor állítólag elfogytak, megkérdezte tőle: „ha új könyvet akarsz, miért nem írsz egyet?”. Hogy szavainak nyomatékot adjon, egy Remington írógépet is vett Mitchellnek.

Innentől nem volt megállás, bár a munka eleinte Mitchell saját szórakozására szolgált. A regény megírását az utolsó fejezettel kezdte, és össze-vissza ugrált a fejezetek között. Míg férje támogatta asszonya írói törekvéseit (ő volt a könyv első lektora), barátaik elől gondosan titokban tartották: a kézirat darabjait az ágy alá, a szekrénybe, a törölközők alá és egyéb titkos helyekre rejtették.

1929-re a munka java része elkészült (az első fejezetet kivéve), de Mitchell bokája is meggyógyult, ő maga pedig beleunt a regényírásba. 1935-ig ismét csak újságírásból élt, ekkor azonban New Yorkból Atlantába érkezett a Macmillan kiadó szerkesztője, Harold Latham, aki új tehetségekre vadászott az amerikai Délen. Találkoztak, és Latham arra kérte az írónőt: „ha valaha is könyvet írna, először nekem mutassa meg”. Mitchell egy darabig fontolgatta az ajánlatot, majd egyik nap fogta a különböző borítékokban szanaszét heverő kéziratot, és visszatért a szállodába, ahonnan Latham éppen kijelentkezni készült. A férfi kezébe nyomta, és ezt mondta: „tessék, fogja, mielőtt meggondolom magam”.

A szerkesztő egy külön poggyászban tudta csak magával vinni a kéziratot, amelyet Mitchell táviratban kért vissza tőle, szinte rögtön azután, hogy odaadta neki. Latham azonban sikergyanúsnak ítélte meg a könyvet, és azonnal küldött is egy csekket. Egyetlen feltételt szabott: Mitchellnek át kellett neveznie a hősnőt, akit addig Pansy O'Harának hívtak. Így született meg Scarlett.

Mitchell 1936 márciusában fejezte be a regényt, amely 1936. június 30-án került a boltokba, és szinte példátlan sikert aratott. A megjelenésekor csak a Biblia volt olvasottabb nála; világszerte 30 millió példány kelt el belőle máig, így előkelő helyen szerepel a bestsellerek örökrangsorában. 1937-ben az írónő Pulitzer-díjat kapott érte, majd azonmód megvásárolta tőle David O. Selznick, a legendás producer, aki rekordösszeget, 50 ezer dollárt fizetett a megfilmesítési jogokért.

A többi már történelem. A 8 Oscart nyert filmváltozat – amely Hattie McDaniel személyében az első afroamerikai Oscar-győztessel is dicsekedhet – tovább öregbítette a könyv hírnevét, hatalmas szakmai és kasszasikert hozott (máig a legnagyobb filmbevételt generáló filmnek számít). A filmet 70 éve, 1939. december 15-én mutatták be. Mitchell nem vett részt a filmre adaptálásban, a premieren azonban ott volt.

Margaret Mitchell 1949. augusztus 16-án, tragikus körülmények között hunyt el: elütötte egy autó.

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...