Nyolc év alatt egymillió külföldi kapott német állampolgárságot
2002 és 2009 között csaknem egymillió külföldi jutott német állampolgársághoz, a honosítottak élén a törökök állnak – derül ki egy hétfőn közzétett statisztikából.
A 967 860 „újnémet” csaknem egyharmadának – pontosan 309 346-nak – török gyökerei vannak. A német útlevélre vágyó törökök száma ugyanakkor évről évre apad. A második helyen az egykori Kis-Jugoszláviából (Szerbia, Montenegró és Koszovó) érkezettek állnak 61 936 honosítással, míg a harmadik legnépesebb csoportot az iráni bevándorlók (46 011) alkotják. Utánuk a sorrend a következő: lengyelek (40 503), oroszok (29 598), irakiak (29 580), afgánok (28 ezer), marokkóiak (28 ezer), ukránok (27 ezer), izraeliek (21 ezer).
A jövevények előszeretettel telepednek le a nyugati tartományokban. A honosított külföldiek 30 százaléka (291 ezer fő) a legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában talált új otthonra. Hessen, Baden-Württemberg és Bajorország egyenként több mint százezer „újnémettel” gyarapodott. Ugyanakkor az öt keleti tartományban nyolc év alatt mindössze 17 690 honosítást regisztráltak a hivatalok. Megfigyelők szerint ennek oka feltehetően a külföldiekkel szemben a volt NDK területén tapasztalható, többé-kevésbé nyílt ellenszenv, sőt kifejezett idegengyűlölet. A 90-es évek eleje óta ezer lakosra számítva keleten jóval magasabb a külföldiek sérelmére elkövetett támadások száma mint nyugaton. Főleg a színes bőrűek érzik magukat fenyegetve a keleti tartományokban, amelyeket, ha csak lehet, igyekeznek kerülni.
A honosítási adatokra hivatkozva Johannes Singhammer alsóházi képviselő (CSU) a Die Weltnek büszkén jelentette ki: a számok azt mutatják, hogy Németország nyitott ország; szinte minden olyan kérelmező megkapja a német állampolgárságot, aki kérelmezi azt, és hajlandó beilleszkedni.
A bajor politikus egyúttal utalt arra, hogy a honosított külföldiek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a németországi választásokon. „Új honfitársaink befolyásolni tudják a választások eredményét, ezt pedig a CDU-nak és a CSU-nak is figyelembe kell vennie” – jelentette ki Singhammer. Ugyanakkor óva intette a konzervatív tábort attól, hogy feladja elvi pozícióit. „Aki azt hiszi, hogy könnyebben elnyerheti török születésű választópolgárok szavazatát azzal, hogy Törökország uniós csatlakozását vagy a kettős állampolgárság legalizálását szorgalmazza, az nagyot téved” – hangoztatta a CSU-képviselő.
A korábbi országos és tartományi választásokon készített felmérések azt mutatták, hogy a külföldiek körében a Zöldek számítanak a legnépszerűbb pártnak, mögöttük pedig a szociáldemokraták állnak a második helyen. A Zöldek történetének első egyéni Bundestag-mandátuma is nagyrészt külföldi hátterű szavazóknak volt köszönhető. 2002 őszén Christian Ströbele a főváros Friedrichshain-Kreuzberg kerületében meggyőző fölénnyel szerezte meg a mandátumot, legyőzve esélyesebbnek vélt SPD- és PDS-beli vetélytársait. Megfigyelők számára nyilvánvaló volt: a kreuzbergi török kolónia (kis Isztambul) szinte egy emberként sorakozott fel a Zöldek jelöltje mögött.