Nem csökken a médiatörvény európai kritikája
Brüsszel el akarja kerülni a vitát Magyarországgal címmel közölt brüsszeli és budapesti keltezésű beszámolót pénteken a konzervatív Die Welt a médiatörvényről született EU-döntés fogadtatásáról. A brüsszeli újságírók szövetsége szerint is vissza kell vonni a magyar médiatörvényt.
Christoph Schiltz és Boris Kalnoky tudósítók szerint az EP-képviselőket meglepte Neelie Kroes médiaügyi biztos szerda esti nyilatkozata, amelyben elégedettségének adott hangot a Budapest által bejelentett módosítások ügyében. Az elhangzottak nyomán félre kellett tenniük egy már előkészített határozatnak a szövegét, amely élesen elítélte volna Magyarországot.
„Kroes asszony szavai nyitva hagytak néhány kérdést. Alaposan meg fogjuk vizsgálni, vajon elégségesek-e a változtatások (a médiatörvényen), és azokat valóban végrehajtják-e. A dolog még nincs lefutva” – nyilatkozta a német lap brüsszeli tudósítójának Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke. „Mindaddig nem vesszük le a napirendről a kérdést, amíg az összes probléma nem tisztázódott” – mondta Guy Verhofstadt, a liberális frakció elnöke.
A szocialistákat, liberálisokat és környezetvédőket elsősorban az zavarja, hogy a törvény változatlanul korlátozza az újságírók információs forrásainak védelmét, illetve hogy a médiafelügyeleti hatóság összetétele pártpolitikailag egyoldalú. Werner Langen (CDU) EP-képviselő szerint viszont az Orbán-kormány minden követelést teljesített, most már az uniós törvényalkotás tartalmi kérdéseire lehet összpontosítani.
Schiltz szerint ezt a következő hónapok fogják megmutatni. A magyar EU-elnökség ugyanis nagymértékben függ az Európai Parlamenttől. Ha ennek képviselői azt fogják tapasztalni, hogy Orbán a médiatörvénnyel kapcsolatban csupán taktikázott és időt akart nyerni, azt megszenvedheti a Brüsszelben folyó törvényalkotási munka.
Kalnoky budapesti beszélgetőpartnerei megosztottak a médiatörvény módosítását illetően. Baloldali és liberális médiumok továbbra is fel vannak háborodva, és veszélyeztetve látják a demokráciát. A jobboldali tábor viszont elégedett.
Horváth Gábor, a Népszabadság helyettes főszerkesztője a Die Weltnek nyilatkozva elmondta: fontos, hogy négy ponton módosítják a törvényt – ám az 226 paragrafusból áll. „Elfogadhatatlan, hogy egyetlen politikai párt döntse el, mi kiegyensúlyozott, és mit szabad megírni.” Horváth szerint az EU egyáltalán nem foglalkozott az alapvető problémával: az új médiahatóság egyoldalú összetételével és átfogó hatásköreivel. Teljesen új médiatörvényre van szükség – mondta a főszerkesztő-helyettes –, mivel „Orbán Viktor demokrácia-felfogása egészen más, mint az európai országoké”.
„A kormányhoz közel álló konzervatív Magyar Nemzetnél, amely többé-kevésbé a Fidesz orgánumának számít, nyilvánvalóan gyanakvóak a külföldi médiával szemben – írta Kalnoky. – Telefonon mindenesetre nem akartak nyilatkozni a témával kapcsolatban. A titkárság azt válaszolta, hogy mindenki értekezleten van. Arra a kérdésre, meddig tart az értekezlet, a válasz (csütörtökön délben) az volt: hétfőig vagy keddig. A kollégák közül senki nem ér rá. Kalnoky szerint az újság véleménye világosan kiderül a közölt cikkekből: a lap szerint például az európai baloldal Strasbourgban kudarcot vallott a médiatörvény ellen indított „példátlan hecckampányával”.
A jobboldali, konzervatív Magyar Hírlapnál, amely kevésbé kötődik a kormányhoz, közlékenyebbek voltak. Szentesi Zöldi László főszerkesztő-helyettes kifejtette: valójában nem is a médiatörvényről van szó. Az EP-ben lezajlott támadások oka az, hogy ez a magyar kormány sérti európai nagyvállalatok érdekeit, például a különadóval. A médiatörvény tehát alapjában véve csupán ürügyet ad olyan támadásokra, amelyeknek gyökereit máshol kell keresni.
Szentesi Zöldi elmondta: a módosítások többsége olyan pontot érint, amelyet valószínűleg amúgy is megváltoztatott volna a kormány, így az nem jelent tekintélyvesztést a kormánynak. A médiafelügyelet összetételéről is nyugodtan lehetne szerinte beszélni.
Kalnoky végül megszólaltatja a Hungarian Review társszerkesztőjét, a BBC budapesti tudósítóját is. A „kiegyensúlyozott hangnak” nevezett Nick Thorpe a hisztéria elemeit látja a médiatörvényre adott európai reagálásokban, elsősorban a németországiakban. Ám ott, a német múlt miatt, talán különösen érzékenyek erre a témára – tette hozzá.
Brüsszeli újságírók szövetsége: vissza kell vonni a magyar médiatörvényt
A magyar médiatörvény a javasolt módosítások mellett is veszélyezteti a sajtószabadságot – áll a brüsszeli újságírókat tömörítő szövetség csütörtökön kiadott közleményében.
A Nemzetközi Sajtószövetség (API) felszólítja a magyar kormányt a médiatörvény hatályon kívül helyezésére, mert bár üdvözli az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban foglalt módosításokat, azokat „nagyon korlátozottnak” tartja. Az okok között felsorolja, hogy a magyar médiahatóság nem független politikai vagy egyéb befolyástól, továbbá a Magyarországon működő médiának regisztráltatnia kell magát, és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezések túlságosan szélesen értelmezhetőek.
Az újságírók forrásvédelmét fenyegeti, hogy a törvény különleges esetekben megengedi dokumentumok és iratok elkobzását. A brüsszeli szövetség úgy látja, öncenzúrához vezethet, hogy a magyar médiára kiróható pénzbírság indokait elégtelenül határozták meg.
A törvény – írja az API közleménye – nem garantálja a médiapluralizmust, amikor „a sajtó sokszínűsége védelmének gyenge célkitűzésével” váltja fel a tájékoztatás monopóliuma megelőzéséről szóló korábbi szabályozást.
Az API szerint mindezek nincsenek összhangban az alapjogok európai chartájának 11. cikkelyével, amely leszögezi a szólásszabadság jogát, amely magában foglalja a hatóságok beavatkozása nélküli tárgyilagos tájékoztatáshoz való jogot is. A charta leszögezi továbbá, hogy tiszteletben kell tartani a média pluralizmusát és szabadságát.
Az API megjegyzi, hogy a brüsszeli tudósítók objektív, független és professzionális módon tájékoztatják közönségüket a magyar elnökségről.