Nagyobb szerepe lehet a pluszpontoknak
Július 24-én lezárul az egyik legeseménydúsabb általános felvételi eljárás, amely a változó keretszámokkal, a módosuló költségekkel, a háromtípusú finanszírozási formával és a június végén átcsoportosított plusz ötezer fős állami férőhellyel az átlagosnál több izgalmat tartogatott a leendő hallgatóknak.
Egyes szakokon a csökkenő keretszám miatt növekvő ponthatárokra lehet számítani, 240 pont alatt pedig senki nem kerülhet be a felsőoktatásba, a pluszpontoknak így az eddigieknél is nagyobb jelentősége lehet.
A 2012-es pontszámítás szerint legfeljebb ötszáz pont szerezhető a felsőoktatási felvételi eljárásban: az öt érettségi tárgy utolsó kétévi jegyeinek összege, majd ennek megduplázása adja az első száz pontot, a következő száz pont a négy kötelező és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlaga egész számra kerekítve. Maximum kétszáz pontot jelenthet a két „felvételi tantárgy” érettségi eredménye, amelyeknek a százalékos eredménye összeadva szerepel. Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és az érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese.
„Elsőként germanisztika német nemzetiségi szakirányt, másodikként pedig sima német szakirányt jelöltem az ELTE-n” – kezdi Lőrinczi Kata érettségiző, aki ezen kívül még a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, illetve a gyógypedagógia szakot is beírta. „Az érettségi vizsgáim jól sikerültek, de szükségem van a pluszpontokra. Németből – az első két szakomon kötelezően – emelt szintű vizsgát tettem, illetve tavasszal megcsináltam angolból a középfokú nyelvvizsgát” – fejti ki Kata.
Az eddigi évekhez képest a legmagasabb számú többletpont kapható idén: nyolcvan helyett ugyanis százra növelték a megszerezhető pluszpontok számát. A B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvtudást igazoló oklevélért pedig negyven pont jár. Emellett sok diák él az emelt szintű érettségi lehetőségével − akkor is, ha az nem kötelező például, mint az előbb említett nyelvszakok esetében –, hiszen idén már negyven helyett ötven pluszpont jár a nehezített vizsga minimum harminc százalékos teljesítéséért.
„Felsőfokú angol nyelvvizsgám van, ami jelentős plusz pontot ér, és bár nemzetközi tanulmányok szakon a feltételek szerint elég a középszintű magyar és a történelem érettségi, a biztos bejutás érdekében történelemből az emelt szintű vizsga mellett döntöttem” – jelenti ki Ágh Ivett, aki szintén az ELTE-re szeretne bekerülni első helyen.
Az emelt szintű érettségi teljesítése és a nyelvvizsga mellett több lehetőség nyílt a diákoknak, hogy pluszpontokat szerezzenek. Az OKJ-s bizonyítvány, vagy a szakképesítés például szakirányú továbbtanulás esetén 24 pontot ér. 16 pontot eredményezhetnek a kiemelkedő sporteredmények, amennyiben világ- vagy Európa-bajnokságon legalább 3. helyezést tud felmutatni a jelentkező, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig nyolc pluszpontot hozhat a felvételin. Többletpont szerezhető emellett a versenyeredményekért: a TUDOK versenyein 24 pluszpont jár a nagydíjas diákoknak, az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyért pedig húsz többletpontot adnak azoknak, aki minimum harmadik helyezést értek el. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), valamint a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tantárgyak Verseny 1-10. helye nyolcvan, 11-20. helye negyven, 21-30. helye pedig húsz többletpontot jelent. Az OKTV-eredmények jutalmazása egyébként 2013-tól megváltozik: ahogy Kis Norbert, felsőoktatás és tudományért felelős helyettes államtitkár korábban elmondta: az 1-10. helyezés száz, a 11-20. helyezés ötven, a 21-30. helyezés pedig 25 pontot ér majd jövőre.