Mit néz, hallgat és olvas a szlovákiai magyar?
Miből tájékozódik a világ dolgairól a szlovákiai magyar? Erről készített átfogó felmérést idén tavasszal a Median SK közvélemény-kutató intézet és a Petit Press Kiadó. A közvélemény-kutatás során hét dél-szlovákiai járás magyar nemzetiségű lakosait kérdezték hírfogyasztási szokásaikról. A kutatás eredményét a Stratégie cseh–szlovák szakkiadvány alapján a bumm.sk című szlovákiai magyar hírportál ismertette.
A magyarok Szlovákia lakosságának tíz százalékát alkotják, ami mintegy félmillió személyt jelent. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy a szlovákiai magyarok más TV-csatornákat részesítenek előnyben, más rádiót hallgatnak szívesebben és más sajtót olvasnak, mint a szlovákok. A felmérésből most kiderült, hogy a sajtóból és a rádióból a magyar, TV-ből szlovák a legkedveltebb.
A rádióállomások közül a Sláger Rádió hallgatottsága 11,6 százalékkal a legmagasabb a vizsgált régiókban. Ezt követi két szlovák állomás, az Expres és a Fun, amelyek után a Pátria Rádió következik 7,6 százalékos eredménnyel. Regionális rádióként jó eredménynek számít a komáromi Kék Duna Rádió 6,9 százalékos hallgatottsága, mivel a vizsgált járások nem mindegyikében érhető el. Jelentős még a magyar és szlovák állami csatornák hallgatottsága is, a Rádio Slovensko esetében 6,3, a Kossuth Rádió – MR1-nél pedig 6,2 százalékos adatot mértek.
A szlovákiai magyarok körében a Markíza szlovák kereskedelmi televízió a legnépszerűbb televíziós csatorna, 36,3 százalékos nézettséggel. A második helyen két magyar kereskedelmi csatorna végzett: az RTL Klub 28,8, illetve a TV2 22,3 százalékos eredménnyel. A nézettségi toplistára felkerült még a JOJ, az M1, a szlovák köztévé egyes csatornája és a Duna TV is.
A televíziókat érintő felmérés során arra kellett válaszolni, hogy melyik volt az a csatorna, amelyet a válaszadó a beszélgetést megelőző napon legalább öt percig megszakítás nélkül nézett.
A legolvasottabb napilapok versenyében, a „tegnap olvastam” kategóriában az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó került az első helyre, amit az érintett járásokban közel százezer ember olvas. Az adott régióban az emberek 36,8 százaléka olvasta a megelőző napon az Új Szót. Külön kérdésként szerepelt, hogy az elmúlt két hét folyamán olvasta-e a kérdezett a napilapot, itt az Új Szó 64,2 százalékos eredményt ért el, amellyel magasan verte a többi nyomtatott sajtóterméket.
A „tegnap olvastam” kategória második helyén a Nový Čas végzett 11,9 százalékos eredménnyel, amelyet a Blikk, a Sport és az Avízo követett. „Az elmúlt két hétben olvastam” kategóriában jól szerepelt még a Plus jeden deň bulvárlap is, a Nový Čast és az Avízót követve.
A hetilapoknál a legjobb eredményt az ugyancsak a Petit Press csoporthoz tartozó Vasárnap érte el, 10 százalékos eredménnyel. Ezt követi a Plus 7 dní 8,4 százalékos olvasottsággal.
Öt százalék körüli eredményt ért el a Szabad Újság, amely azonban a felmérést követő időszakban jelentős átalakuláson esett át, ezért a mutatói változhattak. A hetilapnál késő tavasszal tulajdonos- és arculatváltozásra került sor, amely befolyásolhatja március végéig lekérdezett eredményeket. A klasszikus újságformátum magazinosabb és színesebb megjelenésre változott, az oldalszám bővült. Ugyancsak meghatározó lehet az arculatváltást kiegészítő népszerűsítő kampány, mivel az Magyar Koalíció Pártja is népszerűsítette a lapot kampányrendezvényein, és az európai parlamenti választások fizetett aktivistái is segítettek a reklámanyagok terítésében. Jelentős tartalmi átalakulás nem zajlott le a hetilapnál, a korábbi főszerkesztő-helyettes Oriskó Norbert vette át a főszerkesztői helyet – jegyzi meg a bumm.
Az országos hetilapok közé küzdötte fel magát a Delta, a Komáromi régió hetilapja, amely csupán a Komáromi járásban kerül terjesztésre, mégis megjelent a hét járást átfogó adatgyűjtésben. A Delta 5 százalékos eredményt ért el a szlovákiai magyarok körében, amely jelzi a regionális hírközlés erősödését.
Az online, internetes médiára a felmérés nem tért ki.
A speciális célcsoport körében lezajlott közvélemény-kutatásban a válaszadókat a déli járásokból választották ki, feltétel volt a célszemély magyar nemzetisége. Az egyes járásokban a válaszadókra véletlenszerűen esett a választás, a mintavétel arányaihoz a szlovák statisztikai hivatal adatait használták fel. A felmérés során más adatokat is feldolgoztak, azonban a nemzetiség kiválasztásán túl a közvélemény-kutatás módszere semmiben nem tért el a hagyományos adatgyűjtéstől.
Az adatokat hét járásban – Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Komárom, Léva, Érsekújvár és Rimaszombat – vették fel, ahol többségében magyarok élnek. Az adott területen 294 ezer potenciális válaszadó közül választottak ki 725 személyt a 14 és 79 év közötti korosztályból.
A január 5. és március 29. között készült felmérés során a kérdezőbiztosok magyar nyelven kérdezték az embereket, hogy az esetleges nyelvi korlátok ne torzítsák a végeredményt.