Millió – betűvel, számmal
Az Uppasalai Egyetemen dolgozó Donald MacQueen – meglepő, mégsem egyedülálló módon – egyetlen szó, a „millió” használatából írta meg disszertációját. Ehhez pedig a kortárs technológiát hívta segítségül – írta az AlphaGalileo.
Az interneten egyre több archív, akár évszázados régiségű sajtóanyag áll rendelkezésre, amelyek nem csupán kultúrtörténeti, történelmi szempontból vagy egyszerűen csak a kíváncsiság csillapítására hasznosak. Nyelvészeti kutakodásra is tökéletesen alkalmasak, amint azt egy, az angol million (millió) szó történeti-földrajzi-helyesírási vizsgálatáról írt disszertáció is mutatja.
A kutató, Donald MacQueen több milliárdnyi szó alapján végezhette elemzéseit, így jóval mélyebb, alaposabb analízisre volt lehetősége, mint ha korábban publikált volna. Ráadásul össze tudta vetni az amerikai és brit sajtótermékeket, amelyek már a 19. századtól komoly eltéréseket mutattak.
A vizsgálat segítségével kimutatható, hogy az eredeti, szinte kizárólagos five millions of inhabitants ('ötmillió lakos') forma hogyan alakult át a ma használt, modern five million inhabitants ('ötmillió lakos') alakká. A két kifejezés mind grammatikai, mind formai szempontból jelentősen eltér egymástól, és a második, mára elterjedt forma jóval egyszerűbb is az elsőnél.
A disszertáció nemcsak arra világít rá, hogy időben hogyan terjedt a modernebb alak (az átmeneti időszakban számmal írták le, nem pedig betűvel), hanem arra is, hogy Amerika gazdasági fölénye egyúttal kultúrfölényt is jelentett a századfordulón: a modern forma ugyanis már az 1880-as években használatos volt az amerikai sajtóban, míg a britek csak az 1910-es években vették át, viszonylag rövid idő alatt.
A kutatás, noha csak egyetlen szó, a million használatát vizsgálta – Magyarországon ilyen mélységű vizsgálat készült pl. az egymás kölcsönös névmásról –, bebizonyította, hogy egy egyszerű nyelvi vizsgálat mennyi nyelven kívüli, csak történeti, gazdasági vagy kulturális antropológiai ismerettel megfejthető hozadékkal járhat.