Magyarországon élő németek jogai sérültek
Egy Magyarországon élő német házaspár tisztességes eljáráshoz és anyanyelvhasználathoz való jogát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértette meg egy somogyi település adóhatósága.
A közlemény szerint a német állampolgárságú, de Magyarországon élő, egy somogyi településre állandó lakosként bejelentett panaszosok az állampolgári jogok biztosához fordultak a helyi önkormányzat adóhatóságának eljárását és építményadó-kivetési gyakorlatát sérelmezve. Előadták, hogy a helyi önkormányzat eljárása során nem használhatták anyanyelvüket, továbbá – bár a helyi rendelet lehetővé tenné – nem mentesültek a helyi építményadó alól.
A településen mentes az adó alól valamennyi lakás, ha azt az állandóan bejelentett családtagok, hozzátartozók valóban lakják. A német házaspár ilyen állandó helyi lakosként többször is megpróbált élni ezzel a lehetőséggel, de az önkormányzat adóhatósága nem vette át a német nyelvű beadványukat, a tolmács közreműködését is elutasította. Nem elégedett meg a lakcímkártya bemutatásával, hanem még korábbi dokumentumot is követelt. Arra az esetre pedig, ha ilyen dokumentumot nem tudnának bemutatni, az adóhatóság két tanú nyilatkozatával kérte igazolni annak tényét, hogy a házaspár ténylegesen és állandóan a községbeli ingatlanon él.
Szabó Máté ombudsman a vizsgálata közben azt is megtudta, hogy a sérelmezett eljárás nem volt egyedi és kivételes, a helyi önkormányzat adóhatósága ugyanígy járt el az ott lakó más német állampolgárok ügyében is. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint azonban nem fogadható el az önkormányzat ilyen jogalkalmazási gyakorlata. Azzal ugyanis, hogy nem ismerte el bizonyító erejűnek a lakcímkártyát – a magyar hatóságok által kiállított okiratot –, hanem további igazolást követelt, ésszerű indok nélkül tett különbséget az érvényes lakcímkártyával rendelkező magyar és német lakosok között.
A közlemény szerint a jogalkotó helyi önkormányzatnak széles körű jogosítványa van arra, hogy kiket és milyen okból mentesít az adófizetési kötelezettség alól. A jogalkalmazás nem sértheti az egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos elveit, vagyis az érvényes magyar lakcímkártyával rendelkező külföldi állampolgárságú ügyfelektől sem kérhető további okirat annak igazolására, hogy életvitelszerűen (ténylegesen és állandóan) élnek a lakcímkártyán megjelölt lakcímen.
Az ombudsman ezért felkérte a település jegyzőjét, hogy az adómentességet megkülönbözetés nélkül, a helyi rendeletben meghatározottak szerint garantálja az ingatlantulajdonosoknak, valamint az eljárása során biztosítsa az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülését a magyarul nem beszélő külföldi állampolgároknak.