Magyar tannyelvű iskolákat zárnak be Erdélyben
Gyerekhiány miatt több erdélyi megyében már a 2010–2011-es tanévtől meg kell szüntetni iskolákat, és osztályokat kell összevonni - írta szerdai számában a Krónika című kolozsvári napilap.
Az újság hozzáteszi, hogy az összevonások a romániai magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan is elkerülhetetlennek tűnnek.
Kovászna megyében két alsó tagozatos iskolát és egy óvodát kénytelenek bezárni a gyerekhiány miatt. Bár az alapelv szerint minden településen kellene működnie elemi iskolának és óvodának, ha nincs elég gyerek, ez nem tartható – mondta el a lapnak Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő.
A székelyföldi megyében 2007-ben hat, a következő évben további három tanintézményt zártak be. A megmaradt gyerekeket iskolabusszal szállítják a községközpontba vagy a legközelebbi település iskolájába-óvodájába.
Hargita megyében kilenc falusi iskolát kell megszüntetni az új tanévtől, a gyerekek itt is a községközpontokba ingáznak majd. Ferencz Salamon Alpár megyei főtanfelügyelő a Krónikának arról számolt be, hogy zömében eldugott helyen fekvő településekről van szó, ahol kevés a gyerek, és mostohák a körülmények a tanintézetekben.
Maros megyében az ősztől 25 tanintézetet zárnak be gyerekhiány miatt. Ami a magyar tagozatot illeti, Illés Ildikó megyei főtanfelügyelő-helyettes a lapnak elmondta, hogy végleges döntés még nem született, de úgy tűnik, hogy a tanévkezdéstől, szeptember 15-étől a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek kell ingázniuk.
Szatmárnémetiben tizenkét magyar osztályt érint a tanintézetek összevonása – nyilatkozta a Krónikának Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Megyei szinten 40 magyar kisdiáknak szűnt meg eddigi iskolája. Ők iskolabusszal négy-öt kilométert fognak utazni naponta új iskolájukba.
A gyakorlat szerint vidéken külön román és magyar nyelvű iskolaközpontokat alakítanak ki. Szamoskrassón például magyar nyelven folyik az oktatás, ide a helyieken kívül három környező településről érkeznek diákok, míg a szomszédos Nagykolcsra a román nyelven tanuló gyerekek járnak.
Máramaros megyében idén nem szűnnek meg magyar osztályok. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő szerint azonban, ha életbe lép a minimum 15 fős osztályok működtetését előíró rendelet, a megyében komoly gondok lesznek a magyar osztályokkal, hiszen ezek közül alig néhányban tanul tíznél több diák. Felsőbányán például az idén tíz diákkal indul első osztály, Szinérváralján pedig nyolc tanuló kezdheti el a negyedik osztályt.
Szilágy megyében 37 tanintézetben nem lesz oktatás az új tanévtől, 13 óvodát, 19 alsó tagozatos és öt felső tagozatos iskolát zárnak be. Az iskolafelszámolás három alsó- és három felső tagozatos általános iskolát érint.
Egyre nehezebb magyar osztályokat indítani Hunyad megyében is. A dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban például eddig két-két magyar osztály működött, mert a városi gyerekek mellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által felkarolt árva gyerekek is ott tanulnak. Az alacsony létszám miatt itt a második osztályt kénytelenek összevonni.