Lélegzetvételnyi időhöz jutott a beregszászi magyar főiskola
Nem tárgyalja a kárpátaljai magyar felsőoktatást hátrányosan érintő új ukrán felsőoktatási törvény tervezetét a nyári szünet előtt a kijevi parlament, így lélegzetvételnyi időhöz jutott a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amelyet – elfogadása esetén – létében fenyegetne az új jogszabály.
A törvény vitára bocsátott tervezete szerint Ukrajnában megváltozna a felsőoktatási intézményeknek a Szovjetuniótól örökölt struktúrája. A jogszabálytervezet megszüntetné a korábbi intézménytípusokat és újak létrehozását irányozná elő a nappali tagozatos diákok létszáma szerint. Ebből adódóan radikálisan csökkenne a felsőoktatási intézmények száma, amelyekből jelenleg mintegy 800 működik az országban.
Az ukrán felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatban Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: a jogszabálytervezet elsősorban a beregszászi magyar főiskola fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a klasszikus egyetemek nappali tagozatos hallgatóinak létszámát tízezerben, az akadémiákét háromezerben és a collegekét ezerben állapítja meg. Mint kifejtette, az 1996 óta működő beregszászi főiskola, amely Ukrajna egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőoktatási intézménye, egyik kategóriához sem tartozik, mivel tíz szakán mintegy 500-500 nappali tagozatos és levelező hallgató tanul. A kárpátaljai magyarság meghatározó tudományos és kulturális központjává előlépett főiskola eleve nem lenne képes eleget tenni a törvénytervezet beiskolázási normáinak már csak azért sem, mivel ugyanez a jogszabály, amely a deklaráció szintjén ugyan a bolognai folyamat ukrajnai meghonosítását tűzte ki célul, diszkriminatív intézkedésekkel korlátozza a felvételi eljárást, például a magyar nyelv és irodalom, tanítói, óvodapedagógiai, filológiai szakokra nem engedélyezi a felvételit anyanyelvből – tette hozzá.
Orosz hangsúlyozta: az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás megmaradása érdekében – akár az anyaország támogatásával – el kellene érni, hogy az ukrán felsőoktatási törvény tervezetéből kikerüljenek a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű továbbtanulási lehetőségeit korlátozó diszkriminatív elemek, s a tervezet átdolgozása során a törvényalkotók vegyék figyelembe a nemzetiségek felsőoktatásával kapcsolatos sajátosságokat.
Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar karának dékánhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta: a magyar kar vezetése nagyobbrészt egyetért a bolognai folyamat ukrajnai meghonosítására hivatott felsőoktatási törvénytervezet célkitűzéseivel. Hozzátette: az UNE-t nem érinti hátrányosan a tervezetnek a klasszikus egyetemek számára előírt hallgatói létszáma, mivel az ungvári intézménynek több mint tízezer nappali tagozatos diákja van. Ugyanakkor a magyar kar érdeke is az lenne, ha az új jogszabály lehetővé tenné a magyar nyelven és magyar nyelvből történő felvételizést az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe – hangsúlyozta Spenik.