Látogatható lesz Magyarország legrégebbi egyeteme
A középkori egyetem nem is hasonlított egy maihoz: az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem kisebb házakban.
Jövő áprilisban nyílik meg a nagyközönség előtt Magyarország első egyetemének felújított épülete Pécsen – jelentette be Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) ügyvezetője szerdán a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. Az 1367-ben alapított, és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatások során sikerült meghatározni a székesegyházhoz közeli 35 méter hosszú és 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagytermére, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.
A kutatók román kori falmaradványokat, oszloptöredékeket, szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.
Bozóky Anita, a ZSÖK világörökségi divízióvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az egyetemi épület rekonstrukciója befejeződött, a kápolnában és a kőtárban azonban még folynak kisebb munkák, és időre van szükség Pécs középkori, török kori és az egyetem történetét bemutató kiállítások berendezéséhez. Ezért, bár felmerült, hogy a műemlék szeptember 1-jén, a város napján megnyithatná kapuit, erre csak 2013 tavaszán kerülhet sor.
Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője korábban az MTI-nek elmondta: az egykori intézmény nem is hasonlított egy maihoz. Két kezünkön meg tudjuk számolni, hány hallgatóról maradtak fenn írásos emlékek. Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló kisebb házakban – jegyezte meg. Felidézte, hogy a hazai felsőoktatás bölcsőjeként számon tartott, jogi kart és kánonjogi fakultást működtető középkori egyetem kérészéletűnek bizonyult: a püspök 1374-es halála után sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a XIV-XV. század fordulóján meg is szűnt.