Közös Kárpát-medencei kutatóprogram a magyar nyelv megtartásáért
A határon túli magyar kisebbségek közötti együttműködést, közös nyelvstratégia létrejöttét és az anyanyelv megtartását igyekszik elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) határon túli szervezeteinek közös kutatási programja.
Az MTA határon túli nyelvi kutatócsoportjait tömörítő Termini Kutató Hálózat harmadik, hétfőn kezdődött kétnapos debreceni konferenciáján megvitatják azokat a szakmai kérdéseket, amelyek a szlovéniai, ausztriai, szlovákiai, ukrajnai és romániai szervezetek közös stratégiájába illeszthetők.
Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az MTI érdeklődésére a kutatásról elmondta, hogy a nyelvi kutatócsoportok hálózatát az MTA megbízásából hozták létre. A cél az, hogy a határon túli magyar kutatásokat „behozzák” az akadémia kereteibe, határozott irányt szabjanak a különböző tagszervezetek tevékenységének, továbbá közös projekteket és pályázatokat indítsanak. A termini hálózat által végzett nyelvi kutatással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak legfőbb célja a magyar nyelv megtartása a Kárpát-medence magyarok lakta részein az élet minden területén és minden szintjén. Példaként említette az anyanyelv használatát az oktatásban, a hivatalos ügyintézésben és a sajtóban.
Kutatásaik eredményeit nem csak a tudományos élet – az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, az egyháztörténet – területein, hanem a közéletben és a politikai döntéshozatalban is használni lehet, ami rendkívül fontos a határon túli magyarságnak és a tudományos életnek egyaránt – zárta szavait Péntek János.
A konferencián a részt vevő szervezetek bemutatják saját intézetük és kisebbségük helyzetét, a magyar nyelvészeti kutatásban végzett tevékenységüket. Az utóbbi területek kiterjednek a nyelvjárások vizsgálatára, a szaknyelvekre, a nyelvi keveredésekre és a magyar nyelv változásaira. Ezek eredményeképpen az elmúlt években többek között kulturális és szaknyelvi szótárak, hivatalokban használatos dokumentumok és oktatási segédanyagok jöttek létre.