Kik azok a tirpákok?
A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán.
A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával.
Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe. A betelepülők házhelyet, szántóföldet és szabad vallásgyakorlási jogot kaptak. Az első időkben azonban mégis részük volt vallási üldöztetésben protestáns-lutheránus, mai nevén evangélikus hitük miatt, amit dacos kitartással, konok méltósággal viseltek, s ezért illették őket a „tirpák” elnevezéssel, ami tűrőt, szenvedőt jelent.
A tót ajkú betelepülők a kapott földjeinek tanyákat építettek ki, mivel akkoriban nem volt megoldható a napi ki- és hazajárás. Így alakultak ki Nyíregyháza külterületén a bokortanyák, tanyabokrok, 10-15 lakóházzal, gazdasági épületekkel. A bokortanyák közül mintegy hatvan ma is fennmaradt, s közülük Salamon-, Benkő-, Tamás-, Sulyán-, Róka-, Antal-, Vajda-, Verbőczi-, Kazár és Mandabokor számít a legjelentősebbnek. Külterületen tavasztól őszig laktak a betelepültek, a telet pedig a városban töltötték, főként a Szarvas utcai házaikban, amelynek neve utalt egyik származási helyükre.
Az 1754-es évben Nyíregyháza lakosságának 80-85 százalékát adták a betelepültek, így szlovák városként emlegették akkoriban a települést.
A csütörtökig tartó tirpák napokon a város vasutas művelődési házában előadások hangzanak el az egykori betelepülők életéről, kultúrájukról, és ezt fotókiállítás is kiegészíti. Két könyvet is bemutatnak, Márkus Mihály: A bokortanyák népe, valamint a Dancs Lajos-Németh Zoltán: Orie suhaj - tirpák népdalok című kötetét. Tirpák népzenei bemutató is lesz, illetve a tirpák hímzésekből rendeznek még tárlatot, ami a fotókiállítással együtt március végéig várja a látogatókat.