Ki rekedt meg a 19. században?
A magyar parlamenti pártok július 20-án nyilatkozatban kérték a szlovák parlamentet a szlovák államnyelvtörvény módosításának visszavonására. Ezt a szlovák kormányfő közel hisztérikus hangú válaszában utasította vissza.
A magyar kormánypártok 2009. július 20-án hétfőn nyilatkozatot fogadtak el a szlovák államnyelvtörvény sokat bírált módosításával kapcsolatban (lásd keretes írásunkat). A magyar politikában igen szokatlan négypárti összeborulás eredményeként megszületett nyilatkozat emlékezteti a szlovák felet arra, hogy a „szlovákiai magyar kisebbséget példátlanul szankcionáló törvény az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel is ellentétes”.
Fico: a magyar politikusok minden határt túlléptek
Míg a magyar pártok szerint a vita túlmutat két ország vitáján, a szlovák miniszterelnök nyilatkozata szerint azonban nem hogy kompromisszumra nem hajlandó, de a kérdésről való egyeztetést is kizárja.
Négypárti nyilatkozat a 2009. június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosításáról
A rendelkezésünkre álló nemzetközi jogi, diplomáciai és politikai eszközökkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák törvényhozás által elfogadott 1995. évi 270. sz. törvényt és annak 2009. június 30-án elfogadott módosításait országaink jószomszédi viszonyával, a megkötött magyar-szlovák alapszerződéssel és egyéb nemzetközi egyezményekkel, valamint a kisebbségeket és a kulturális sokszínűséget értékként kezelő európai törekvésekkel egyaránt összeegyeztethetetlennek tartjuk. A szlovákiai magyar kisebbséget példátlanul szankcionáló törvény az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel is ellentétes, ezért indokolt, hogy a magyar politikai szereplők az európai és nemzetközi szervezeteknél egységesen lépjenek fel a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében.
Egyetértünk abban, hogy az új szlovák törvényi szabályozás nem két ország bilaterális vitája, hanem súlyos és az európai gyakorlattal ellentétes, a törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés. A szabályozás ellentétes különösen az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájával, nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezményével, és Miniszteri Bizottságának vonatkozó ajánlásaival, valamint az Európai Unió koppenhágai kritériumaival és Alapjogi Kartájával.
A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli és szankciókkal fenyegeti. A nyelvhasználatot nem csupán a gyakorlati szempontok által megkívánt mértékben, hanem ideológiai alapon, a mindennapi élet megannyi területén, elsősorban a nyilvános és hivatalos érintkezések számos vonatkozásában, szükségtelenül korlátozza. Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe, és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait.
A fentiekre tekintettel felhívjuk a szlovák parlamenti pártokat, hogy a jogszabályban foglalt diszkriminatív rendelkezéseket vonják vissza, valamint kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával, egy, a kisebbségek számára is elfogadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról.
Budapest, 2009. július 20.
Kovács Tibor
frakcióvezető-helyettes
MSZP
Németh Zsolt
frakcióvezető-helyettes
Fidesz
Kóka János
frakcióvezető
SZDSZ
Semjén Zsolt
frakcióvezető
KDNP
„A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg” – szögezte le a szlovák miniszterelnök rendkívüli sajtóértekezleten Pozsonyban. „Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven” – jelentette ki Fico.
Megfogalmazása szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. „A magyar politikusok talán annak örülnének a legjobban, ha a Szlovákia déli részén élő szlovákok – ha ott akarnak élni – rá lennének kényszerítve a magyar megtanulására” – jegyezte meg.
Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok mindent határt túlléptek. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a pozsonyi parlament néhány képviselője a nyelvtörvényt az alkotmánybíróság elé viszi. Ilyen lépést a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelzett.
Szent szlovák ügy
„Erre joguk van, de a kormány nem hagyja magát nyomás alá helyezni és zsarolni a magyar parlament által. Milyen jogon oktatnak ki bennünket? Ez már minden határon túlmegy” – húzta alá a szlovák kormányfő, aki a nyelvtörvényt „szent szlovák ügynek” minősítette. Megjegyezte: a magyar politikusok nyilatkozatai politikai jellegűek, részét képezik a választási harcnak. Fico többször is megismételte: Szlovákiában tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, s Szlovákia ezen a területen példa lehet más államok számára. A szlovák államnyelvtörvény a szlovák állam belső ügye, s nem tartozik senki másra. Hozzátette: a szankciók bevezetésére azért volt szükség, mert Dél-Szlovákiában eddig nem tartották be az 1995-ben hozott nyelvtörvényt.
Élesen kikelt a magyar parlamenti nyilatkozat ellen a szlovák kulturális miniszter is. „A magyar parlament nyilatkozata azt bizonyítja: a magyar politika megrekedt a 19. században, mert annak az elképzelésnek a rabja, hogy a magyarok még mindig parancsolnak a szlovákoknak” – nyilatkozta egyebek között Marek Maďarič.