Interneten nyomozzák le az álláskeresőket
Amerikai HR-esek 70 százaléka utasított már el jelentkezést olyan információk alapján, amelyeket internetes keresés alapján talált meg.
A múlt hét csütörtökjén tartott Adatvédelmi Nap alkalmából a Microsoft közzétett egy felmérést, amely szerint tavaly decemberben 2500 amerikai, angol, francia és német munkaadó (pontosabban személyzetisek, HR-menedzserek), illetve munkavállaló esetében vizsgálták meg azt, hogy egy állásra benyújtott pályázat esetében a jelentkező „online reputációja” (vagyis az, hogy milyen adatokat, információkat oszt meg magáról az interneten) milyen módon befolyásolja az adott személy esélyeit álláskereséskor.
A válaszok szerint az amerikai személyzetisek 70 százaléka utasított már el jelentkezést olyan információk alapján, amelyeket internetes keresés alapján talált meg. A munkavállalóknak viszont csak 7 százaléka hiszi azt, hogy a róla az interneten található adatok hatással lehetnek a munkaadó véleményére. „Nagyon meglepődtünk az eredményeken” – nyilatkozta a felmérésről Peter Cullen, a Microsoft adatvédelmi stratégiáért felelős vezetője, mivel úgy vélték eredetileg, hogy már széles körben ismert az a tény, hogy a HR-menedzserek gyakran használják az internetet a jelentkezők leinformálására, ám úgy tűnik, az álláskeresők számára ez még nem evidencia.
A kutatás azt mutatta, hogy az online ellenőrzés hatása az Egyesült Államokban a legerősebb, Nagy-Britanniában a munkaadók 41, Németországban 16, Franciaországban pedig 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy utasítottak már el jelentkezőt terhelőnek tekintett internetes adatok alapján. A nagy különbség egyik oka valószínűleg az, hogy a megkérdezett amerikai toborzók és személyzetisek háromnegyede számolt be arról, hogy cégük előírásszerűen követeli meg az online ellenőrzést, míg ez az arány az Egyesült Királyságban 48 százalék, Franciaországban és Németországban pedig csak 21 százalék.
Az álláskeresők vélekedése kissé ellentmondásos: bár 63 százalékuk aggódik amiatt, hogy online reputációja hatással lehet az életére, de csak kevesebb mint 50 százalékuk fontolja meg, hogy mit tölt fel az internetre, s alig 15 százalék gondolja azt, hogy online tevékenysége számíthat valamit egy állás elnyerésénél.
A pozitív megítélés sokkal kevésbé hangsúlyos: csak a személyzetisek 6-8 százaléka véli úgy, hogy a kedvező online kép segítheti a pályázót.