Hódít a kínai
Az 1,3 milliárdot is eléri a kínaiul beszélők száma világszerte, a mandarin a nyugati diákok körében is egyre népszerűbb.
Egyre népszerűbb nyelv a kínai: a mandarinul tanulók száma évről évre nő, a becslések szerint számuk idén már meghaladta a 40 milliót, szemben a 2005-ös 30 millióval. Tavaly világszerte mintegy 600 ezren próbálkoztak letenni a „kínai TOEFL”-ként is emlegetett, Kína által kiállított nyelvvizsgát, a HSK-t (Hanjü Sujping Kaosi), 25 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A nyelvtanulók számának növekedéséhez az elmúlt hét évben 105 országban felállított 350 Konfuciusz Intézet és több mint 500 Konfuciusz tanterem is nagy mértékben hozzájárult. A nyelvet és kultúrát terjesztő intézetek száma a tervek szerint 2020-ra világszerte az ezret is elérheti.
Az amerikai Modern Nyelvek Szövetségének statisztikái szerint 2009-ben több mint 60 ezer főiskolai és egyetemi diák iratkozott be valamilyen szintű kínai nyelvi kurzusra, miközben 1998-ban számuk még a 30 ezret sem érte el. A mandarint választók aránya az összlakossághoz viszonyítva Japánban és Dél-Koreában a legmagasabb, a kínai nyelv mindkét országban az angolt szorítja egyre inkább háttérbe.
A japán kormányzati statisztikák szerint például 1994-ben a külföldön tanuló japán diákok 78 százaléka az Egyesült Államokat választotta úti céljául, arányuk azonban 2009-re 40 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan a Kínában tanulók aránya 9 százalékról csaknem 30 százalékra nőtt. Hasonló trend figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol a nyugati szomszédban tanulók száma az elmúlt hat év alatt megtízszereződött. Az összes külföldi diák több mint 45 százalékát Kínában ma dél-koreaiak teszik ki, 2010-ben számuk megközelítette a 67 ezer főt.
Az 1,34 milliárd kínai lakos csaknem kétharmada, 850 millió fő mandarinul beszél, a Kínai Népköztársaság hivatalos nyelve a sztenderd kínai (putonghua), vagyis a pekingi dialektusra épülő mandarin, a külföldiek is ezt tanulják. A mandarinul beszélők száma 2011-ben mintegy 1,3 milliárd főt tett ki, ami a világ lakosságának csaknem egyötöde. A nyelvtanulás motivációját egyre gyakrabban az ország jelentette üzleti és kereskedelmi lehetőségek, a külföldi cégek áttelepülése és a kelet-ázsiai ország nyújtotta álláslehetőségek jelentik.