Hellenisztikus sírokat tártak fel
Hellenisztikus kori sírkamrákat tártak fel az albániai Durresben, a temetkezéseket egy építkezés során fedezték fel.
Eddig harminchat sírt találtak, többségüket a szakemberek a Kr.e. 2. századra datálják – olvasható a The Greek Reporter angol nyelvű görög lap online kiadásában. A régészek szerint négy különféle sírtípust lehet megkülönböztetni, az ásatások során kerámiatárgyak sokasága került elő, urnákat és egyéb tárgyakat tártak fel.
Durrest (Dürrakhion, Dyrrachium) Sztrabón tanúsága szerint Kr. e. 627-ben korinthoszi és kerkürai telepesek alapították Epidamnosz néven. Jól működő oligarchikus társadalmát Arisztotelész haladó példaként említette Politikájában. Kr.e. 435-ben Korinthosz és Kerküra között az Epidamnosz birtoklása miatt kialakult viszály polgárháborúhoz (epidamnoszi háború), majd a peloponnészoszi háború kirobbanásához vezetett (Kr. e. 431).
Kr. e. 312-ben Glaukiasz illír király vonta fennhatósága alá a várost, majd a rómaiakkal szemben elvesztett I. illír háború következtében Kr. e. 229-ben a Római Birodalom részévé lett, és Dyrrachium néven fontos hadi és tengerészeti bázissá vált. Pompeius itt állította fel hadiszállását, és innen verte vissza riválisa, Caius Iulius Caesar támadását Kr. e. 48-ban. A római uralom alatt Dyrrachiumtól indult keletre Thesszaloniki és Konstantinápoly felé a Via Egnatia. Augustus császár az actiumi csatát (Kr.e. 31.) követően veterán légionáriusokat telepített le a városban. Itt született 430 körül a későbbi bizánci császár, I. Anastasius.