Ha érdekli a nyelvújítás, akkor ezt ne hagyja ki!
Egyedülálló nyelvújítási szövegeket olvasgathatunk a Debreceni Tudományegyetem új portáljának segítségével. A honlapon nem kevesebb mint 597 darab, a nyelvújítás korából származó dokumentum található: korabeli beszédek, elméleti írások, oktatási segédanyagok, pályázati anyagok.
Február 15-én indult el a Debreceni Tudományegyetem nyelvújításkori dokumentumokat rendszerező honlapja. A portálon elsősorban 1810 és 1830 között keletkezett írásokat találhatók, de akad jó néhány dokumentum az 1850-es évig bezárólag. A kiadás az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programjának keretében jött létre, amelyet még 2014-ben indítottak. Az eredeti cél az volt, hogy elkészüljön az 1810-es és 1820-as évek magyar nyelvű nyelvújítási szövegeinek bibliográfiája, mivel ez az időszak a nyelvújításunk legeseménydúsabb periódusa. Ennek ellenére mindeddig nemigen akadt próbálkozás a szövegkincs áttekintésére.
A kiadvány szerkesztője Debreczeni Attila volt, a szövegeket válogatását, az adatok feldolgozását, illetve azok digitalizálást Czifra Mariann végezte. A művek eredeti példányai a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Könyvtárában, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában, az MTA Könyvtár és Információs Központban, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában találhatóak meg.
A honlap a nyelvvel, nyelvi kérdésekkel foglalkozó „korabeli beszédeket, elméleti szövegeket, jegyzeteket, a szépirodalom területére sorolható műveket, oktatási segédanyagokat, szótárakat, és a magyar nyelvről szóló pályázati anyagokat” rendszerez. Ezek közül csak azok kerültek a korpuszba, melyek négy oldalnál hosszabban foglalkoznak a témával, ám ez még így is közel hatszáz szöveget jelent. A szövegek között különböző szempontok szerint keresgélhetünk. Mindenképp kiemelendő, hogy az oldalon való böngészés rendkívül egyszerű, hála a portál letisztul, praktikus felépítésének.
A keresési szempontok alapján öt lehetőségünk van a dokumentumok szelektálására. Ezek közül az első a szerző szerinti keresés, aminél elkülönülnek az azonosított és az azonosítatlan szerzők. Ez utóbbi csoportban azok a művek találhatóak meg, melyek szerzője nem ismert, illetve álnéven vagy monogrammal publikáltak. Ezek közül néhány egyedibb eset a teljesség igénye nélkül: Egy hazafi, Egy jelen voltt vendég, Jolsvai Bandi, Orthophilus.
Természetesen művek szerint is kereshetünk (betűrendben), valamint érdekesnek tűnik a műfajok szerinti keresés is: tudósítás, értekezés, felhívás, fordítás, oktatási segédanyag, szatíra, pályázati dokumentáció – csak, hogy néhányat említsünk. Ezek közül egy különösen felkeltette az érdeklődésünket, méghozzá az oktatási segédanyag címszó alá tartozó szövegek. Itt magyar nyelvű grammatikák, irodalom- és nyelvtörténetek, helyesírási könyvek, valamint iskolai és magánoktatást segítő szövegek találhatóak. Néhány közülük (sajnos nem mindnél működik az előnézet funkció): Czigány grammatika, Rövid Útmutatás a’ Magyar Nyelv’ taníttására, Feltételek a’ nemzeti litteraturábó, Ítéletes Magyar Nemzeti Nyelv-tanító.
Böngészhetünk még kronológiai szempontból is, ahol van egy olyan speciális lehetőség, hogy a hagyományos, évszám szerinti rendszerezés mellett pontosság szerint is szelektálhatunk. Ez azt jelenti, hogy beállíthatjuk szűrőként a következőket: pontosan keltezhető művek; közelítő pontossággal keltezhető művek; hozzávetőleges pontossággal keltezhető művek; bizonytalanul keltezhető művek; nem keltezhető művek.
A forrástípusok szerinti kereséssel kézirat, könyv és közlemény kategóriák között választhatunk. Talán a legérdekesebbek a kéziratok, melyek a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában, az MTA Könyvtár és Információs Központban, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban tárolt, a nyelvújítással kapcsolatos kéziratok digitalizált változatai. Ilyen például Kazinczy Ferenc A' nyelvrontók című írása:
Összességében elmondható, hogy a portál rengeteg nyelvújítás korából származó dokumentumot gyűjtött össze és rendszerezett – méghozzá remekül. Könnyen áttekinthető, felhasználóbarát oldalról van szó, ami igen nagy segítséget nyújthat a témával foglalkozó kutatóknak, szakembereknek, illetve minden nyelvújítás iránt érdeklődő számára.
@PI: „Mondolat szavunk nincs.”
Hát igen, bizonyos nevelőszülők szerint pedig „Attila név [s]incsen”. Mások szerint pedig még a Föld is lapos. ;-)
@PI: Az iskolában is lehetett hallani róla, de ha kommentetni tudsz, akár rá is kereshetsz a neten: hu.wikipedia.org/wiki/Mondolat
Ez a "Mondolat" kezdetű iromány vagy hamisítvány, vagy tudománytalan mű. Mondolat szavunk nincs.
@El Vaquero: Ez kézírás értelmezése nem mindig egyértelmű, ezt az olvasóra kell bízni. Ne az adatbevivő döntse el, mi van ott.
Jobb lett volna, ha begépelik. Kézírást elég fárasztó olvasni. Úgyis a helyesíráson és a szóhasználaton van a lényeg, nem az autentikusságon vagy a kalligráfián.