Forró talaj
Mi jut eszünkbe az iskolai szexuális felvilágosításról? Egy védőnő, egy osztálynyi kuncogó, viháncoló gyerek, vörösödő fülek... No de erről kutatást indítani? Granadai szociológusok szerint érdemes.
Spanyol szociológusok szerint olyannyira komolyan kellene venni a témát, hogy akár külön kutatási területként lehessen kezelni az érzelmi és szexuális nevelést, olvasható az AlphaGalileo és a Science News oldalakon. A granadai egyetem kutatói, Mar Venegas Medina és Francisco Fernández Palomares ugyanis arra jutottak, hogy a témát a szociológus szemével is érdemes megvizsgálni, hiszen a megfelelő érzelmi-szexuális felvilágosítás nagyban hozzájárulhat a nemek egyenjogúságához és a nemek közötti erőszak megelőzéséhez.
A kutatók több mint negyven, 15 és 18 év közötti diák bevonásával végeztek kísérleteket – nem csupán az órák keretében, hanem azt követően a visszajelzésükre is alapozva. Kérdőíveik a fiatalok eddigi szexuális és ehhez kapcsolódó érzelmi tapasztalataival, a nemüket és a testképüket érintő ismereteikkel foglalkoztak. Fontosnak tartották, hogy a tiniknek feltett kérdések a párok közötti tapasztalatokon kívül foglalkozzanak a családi, baráti vagy iskolai környezetből érkező visszajelzésekkel is. Arra jutottak, hogy a társadalmi osztály, a diákok neme és a nemzetiségi hovatartozás az a három dimenzió, ami leginkább meghatározza a fiatalok gondolkodását és tapasztalatait.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a megfelelő érzelmi-szexuális oktatás beépítése az iskolai tantervekbe igencsak sürgető feladat. A középiskolás korosztály tájékoztatása e téren nem csupán a nemi úton terjedő betegségek vagy a nem tervezett terhességek elleni védekezés miatt lényeges, derül ki a tanulmányból. Az olyan demokratikus értékek, mint a nemek egyenjogúsága, szociológiai szempontból is érdekessé teszik a témát, hangsúlyozzák a spanyol kutatók.