Fél év lóháton
Kazahsztán fővárosába, Asztanába, majd onnan Iránba tart az a napokban indult expedíció, melynek tagjai közel fél éven át mintegy 7000 kilométert tesznek meg lóháton szkíta és hun, valamint magyar és kun vonulási területeket érintve, sok helyen követve a Selyemút vonalát.
Bencze István, az expedíció vezetője a túra első állomásán, Karcagon tartott szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány lovas csapatát rajta kívül Chemez Farkas és Béres Sándor néprajzkutatók alkotják. A hét országon átívelő expedíció végcélja Irán. A három hagyományőrző az egész túra alatt korhű ruházatot visel, naponta 30-50 kilométeres távokat tesz meg. A szkíta-hun időktől a honfoglalás korszakán át egészen az 1848-49-es szabadságharcig terjedő történelmi időszakokból választják ki öltözetüket és ehhez illő fegyverzetüket, melyeket szakértők és kézműves mesterek készítettek számukra.
A közel két esztendeje szerveződő és több mint 5 hónaposra tervezett Eurázsiai Történelmi Lovasút résztvevői Románián, Ukrajnán, Grúzián és Azerbajdzsánon keresztülhaladva a tervek szerint július elején érnek a nyolchetes kazah szakasz végére, a fővárosba: Asztanába. Itt a csapat részt vesz a Kunszövetség által korábban tiszteletbeli örökös kunkapitánnyá választott Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök születésnapi ünnepségén.
Asztanából Teheránba repülnek, majd további öt héten át lovagolnak egészen Shirázig. Az út történelmi jellege miatt a csapat szkíta és hun, valamint magyar- és kun-vonulási területeken halad végig, sokszor követve a Selyemút vonalát.
A magyar csapat a hazai és romániai szakaszt saját lovakkal teszi meg. Mivel a négylábúak határokon történő átjuttatása komoly nehézségekbe ütközne, így a távolabbi országokban helyben, vendéglátóik segítségével tesznek szert lovakra.
Az expedícióvezető hangsúlyozta: zarándoklatukkal szeretnék felhívni a figyelmet a magyar, hun, szkíta és kipcsak népek közötti ősi, rokoni kapcsolatra, és ezzel erősíteni az eurázsiai kultúrszövetséget. Fontosnak tartják a közös gyökerek kutatását és tudatosítását, valamint azt, hogy ezek a népek megismerjék egymás kultúráját és szorosabbra fűzzék jelenlegi kötelékeiket. Emellett Magyarország népszerűsítése érdekében körülbelül 60 településen szerveznek hazánk történelmét és jelenét bemutató dia-, illetve filmvetítéseket, valamint több alkalommal tartanak lovas harcászati előadásokat.
Bencze István szerint az út lehetőséget teremt etnográfiai és írástörténeti kutatásokra, melyek keretében egyes településeken interjúkat készítenek a gazdálkodás és pásztorkodás aktuális helyzetéről, illetve rögzítik saját megfigyeléseiket. Az írástörténeti adatgyűjtéssel pedig bepillantást szeretnének nyerni a térség kutatásának legújabb eredményeibe, illetve igyekeznek szakmai kapcsolatokat kiépíteni a jelenkori kutatókkal.
@scasc: Hát lehetséges. Amennyiben a görögök gyűjtőfogalmát értik szkíták alatt, abba beletartoztunk, de a szkíták csak az eurázsiai sztyeppéken mozogtak, a mai Irán területe teljesen más kultúrkör. A kipcsak ősi kulturális kapcsolat viszont igaz, szóval inkább a Kaukázustól északra kellene lovagolniuk csak. És hát tényleg jó lenne, ha nem az lenne ismét, hogy: "szenzációs felfedezés történt: a magyar nyelv nem az uráli nyelvcsalád tagja."
" Az írástörténeti adatgyűjtéssel pedig bepillantást szeretnének nyerni a térség kutatásának legújabb eredményeibe, illetve igyekeznek szakmai kapcsolatokat kiépíteni a jelenkori kutatókkal."
Na, ettől félek... ennek ismét valami *tévelygő* eredménye lesz...