Ezt tette a bevándorlás Európával...
A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét, ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak.
Az ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, mely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott. Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban Keletről érkező populáció keveréke. Ősi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában – tudósított a BBC News a Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent kutatásról.
A genetika gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a tudósok ősi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítő információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz. A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai ősök első csoportja, a bennszülött vadászó-gyűjtögető népesség 40 ezer éve, az utolsó jégkorszak előtt érkezett. Mintegy hétezer éve söpörte el őket a Közel-Keletről Európába érkező csoport, ők honosították meg a földművelést.
Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetből, a mai Ukrajna és Oroszország területéről induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémműves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek ősét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve. A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek – többek között a norvégok –, amelyek őseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták. Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Őseik fele a földművelés előtt Európát benépesítő vadászó-gyűjtögetők testvércsoportja volt, másik fele a földművességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentősen különbözött tőle.A cikk folyamatosan összekapcsolja a génkészletet, a nyelvet és a kultúrát (gazdálkodást), holott ezek egymástól független tényezők. (A szerk.)
A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyűjtögető génkészletét. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínűleg a Jamnaja-népesség „földművesági” DNS-ének forrása. A kaukázusi vadászó-gyűjtögetők genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti „unokatestvéreikkel”, akik később, 10 ezer éve feltalálták a földművelést. Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletűekkel keveredtek. Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyűjtögető csoportjával kezdtek érintkezni, ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.
(Forrás: Wikimedia Commons / Paléosite / CC BY-SA 4.0)
„Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyűjtögetők és a jégkorszak idején elszigetelődött kaukázusi vadászó-gyűjtögetők keveréke” – magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa.A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az ősi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (55):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@bloggerman77: Újkőkori viszonyok között értelmezhetetlen egy "csoport", amelyik akkora területen él mint a Jamnaja. Az érveléseddel így csak kihangsúlyozod, hogy nem voltak, nem lehettek egy "csoport". Nem volt olyan a csoport távolabb élő tagjai, mert aki tartósan távolabb élt, az mér egy másik csoport volt.
Ráadásul a kis népűrűség és az alacsonyabb szervezettségi fok miatt a valódi csoportok sokkal önellátóbbak és egyben elszigeteltebbek is voltak mint egy újkori hasonló létszámú közösség. Sokkal kisebb asszimilációs nyomás volt rajtuk.
@bloggerman77: Mondjuk Ny-Szibériában vagy É-Skandináviában, ahol elég alacsony a népsűrűség, azonos nyelveken belül is nagyon nagy a nyelvjárási megoszlás. Éppen a nagy népsűrűség járulhat hozzá az egységességhez, hiszen ott állandó érintkezés van a különböző emberek között – legalábbis ha ezt társadalmi korlátok nem akadályozzák.
@Mackósajt:
'Nem látom be, hogy a gyér népsűrűség miért tenné automatikusan egységesebbé a lakosságot nyelvileg/etnikailag.'
*
Minél kisebb lélekszámú a csoport, annál inkább szükség van egy egységes kommunikációra a csoportok közeli és távolabbi tagjai között, egyszerűn a csoport fennmaradása miatt.
@bloggerman77:
1. Nem látom be, hogy a gyér népsűrűség miért tenné automatikusan egységesebbé a lakosságot nyelvileg/etnikailag.
2. Még ha van is ilyen hatás, abból még mindig nem következik a teljes egység. A négy nyelvcsalád számos nyelve és a nyelvi egység között számos fokozat van.
3. Főleg a 18. - 21. századi népsűrűségre kár hivatkozni, ez a soknyelvű állapot az ismert történelem kezdete óta fenn áll, plusz-mínusz némi fluktuáció. Miért is feltételezzük, hogy az ismert történelem kezdete előtt drasztikusan más volt? Mi az a népsűrűség ami alatt már kihal a nyelvi/"etnikai" változatosság (a jelek szerint a kora Középkor már túl zsúfolt volt ehhez)?
Az elhagyott települések felégetése olyasmi, ami régészetileg jól feltárható nyomokat hagy. Pl. a Nyugat Ukrajnában és Moldovában a gödörsírosokat megelőző majd egy darabig velük párhuzamosan létező Cucuteni-Trypillian népességről ez ismert. A Jamnaja speciel a sztyeppei nomadizmus még nem kiforrott előfutáraként van számon tartva, és nem hallottam, hogy település égetők lettek volna. Arról nem is beszélve, hogy a település-égetés és a nyelvi/etnikai egység közötti összefüggést szintén nem látom.
@Mackósajt:
"Azon a területen, ahol a Jamnaja volt ma cirka 4 nagy nyelvcsalád számos nyelvét beszélik egymást sokszor gyűlölő etnikumok, miközben a temetkezéseik és általában az anyagi kultúráik elégé hasonlóak. "
*
Ma.
21. századi népsűrűségnél.
A Jamnaja területe a Kelet-Eu-i sztyeppeövezet, ami az oroszok 18. századi kolonizációjáig ritkán lakott terület volt + a régészek feltételzik okkal, hogy ezek a korai kultúrák azért voltak olyan nagy területen elterjedtek, mert a termőföldek kimerülése után, vagy vallási-rituális okból felégették településeiket, és átköltöztek máshová.
És mindezt ismétlem: nagyon gyér népsűrűség mellett.
@Untermensch4:
"Szted a génjeid hogyan határozzák meg hogy milyen nyelvet beszélsz és milyen kulturális keretekben gondolkodsz?"
Szerintem sehogy.A genetika feladata nem a nyelvészkedés.Viszont nayban hozzájárul az ösi kultúrák,népmozgások,összefüggések megértéséhez.Így közvetett módon segítségére lehet a nyelvészetnek is.Ennél többet nem állít magáról.
@GéKI: A te kommunikációs módszered a kiragadott szószerinti idézetek megfelelő sorrendbe rakása és a göbbels-i mennyiségi hatás kombinációja. Sajnos engem a "sorok között olvasás"-ra tanítottak, ezzel élek is. Meglehet, sokszor rosszul fejezem ki magamat de az is láthat egy festményt aki maga nem tud festeni. Ebben a metaforában te vagy a festmény és a képen túlhaladott tudományos viták verekednek mint középkori csaták harcosainak szellemei, kiknek hátterében már autópálya fut a jelenkor horizontján.