Értelmező kéziszótár kell az egyetemi rangsorokhoz
A hazai és nemzetközi, felsőoktatási intézményeket vizsgáló rangsorok magyar nyilvánosságban növekvő jelenléte indokolja Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közkapcsolati és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettese szerint azt, hogy a listákat használók számára "rangsor-tudásbázis" készüljön.
Fábri György kutatócsoportja révén áprilistól válik hozzáférhetővé a "rangsor-tudásbázis".
Az első és máig piacvezető felsőoktatási rangsor szakmai koncepciójának kidolgozójaként Fábri György arra törekszik, hogy az egyetemek, főiskolák segítséget kapjanak abban, miként értelmezzék teljesítményükről adott visszajelzésként a rangsorok számait, és hogy megérthessék, hogyan javíthatnak addig elért helyezésükön. Mellettük a gazdasági és politikai döntéshozók, illetve a média munkatársai is képet kaphatnának a rangsorok valódi információ-tartalmáról. Sokan ugyanis a listák indikátorainak, szempontjainak megismerése nélkül veszik kezükbe azokat, vagy közölnek arról híreket.
„Illúzió itthon, hogy az olyan nemzetközi rangsorokban, mint például a kiemelkedő tudományos és kutatói tevékenységet vizsgáló sanghajiban, a mainál lényegesen jobban szerepelhetnek a hazai intézmények. Az első ötvenbe kerülésért például ötmilliárd dollárt fektetett be a Nemzeti Tajvan Egyetem. Ekkora ráfordítást itthon reálisan nem várhatunk" – mondta el az ELTE rektorhelyettese. A nemzetközi rangsorokban elért eredmény kommunikációs célt szolgál az abban jól szereplő intézmények számára – hívja fel a figyelmet a rektorhelyettes.
A magyar nyelvű képzések magas színvonaluk ellenére sem kerülhetnek az élmezőnybe, ha a Nobel-díjasok számát veszik például figyelembe, ahogy a sanghaji lista készítői is. Megfelelő irányba mutat viszont a készülő uniós rangsor, mely a tervek szerint jóval több szempontot venne tekintetbe. Az uniós intézményrendszer miatt hosszas egyeztetési folyamat előtt álló lista előnye a multidimenzionalitás és a klasszifikáció lesz. Az utóbbi elv alapján a hasonló intézménytípusok minőségét mérnék össze, így hazai szinten külön csoportba kerülnének az egyetemek és a főiskolák - igaz, a típusok számáról még nem született megegyezés. „Más-más célt szolgál egy egyetem és egy főiskola. Mindkettő lehet kiváló a maga nemében, összehasonlítani viszont nem szabad őket. De kari szinten sem mérhetők össze feltétel nélkül az egyetemek, a minőség ismérve ugyanis eltér például a bölcsész és az informatikai képzési területen" – tette hozzá Fábri György. A sikeres nemzetközi magyar jelenlét feltétele lenne továbbá a koncentrált finanszírozás. Kiváló eredményeket érünk el a matematika, az orvosbiológia és az agykutatás területén – mondta el.
Egy használható rangsor a tudományos munka mellett a tanítás minőségét is vizsgálja. „Az UnivPress Felsőoktatás-kutató Műhelyben évek óta mérjük ezt hallgatói vélemények alapján, de fontos lenne vizsgálni az oktatásra fordított időt és a szolgáltatások kínálatát is: például azt, hogy egy intézmény milyen lehetőséget ad az elektronikus tanulásra" – fejtette ki az ELTE rektorhelyettese. „Folyamatos viták tárgya, hogy a rangsorok milyen tényezőket milyen súllyal vegyenek figyelembe" – jegyzi meg, és figyelmeztet: a különböző szempontokat a listák használói sem hagyhatják figyelmen kívül.
Fábri György újabb listákkal szeretné bővíteni a magyar rangsorpiacot: „Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mely intézmények adják a társadalmi és a gazdasági elit utánpótlását. Egy ilyen lista felállítása érdekében a legjelentősebb befolyással bíró vállalatok vezetőinek, a kulturális és közintézmények reprezentánsainak és az akadémiai világ képviselőinek iskolai hátterét dolgoztuk fel."