Elveszítjük az ellenőrzést saját adataink felett
A számítástechnika egyik élő legendája évek óta harcol a cloud computing ellen, és a hamarosan megjelenő felhőalapú operációs rendszer merev ellenzője.
„Az ostobaságnál is rosszabb” – jelentette ki két évvel ezelőtt Richard Stallman, a Szabad Szoftver Alapítvány kezdeményezője, a GNU-projekt elindítója, amikor annak idején a felhőmegoldásokról (cloud computing) kérdezték. Hogy véleménye azóta sem változott, most megerősítette az újra csak a Guardian online kiadásának adott interjújában, amikor indulatosan nyilatkozott a Google nagyszabású tervéről, a Chrome OS-ről. Stallman véleménye szerint egy ilyen, a felhőre épített operációs rendszert működtető technológiai megoldás roppant káros, mivel a felhasználók végleg elveszítik az ellenőrzés lehetőségét saját adataik felett.
Ahogy korábban az IT café beszámolt róla, a Chrome OS idei ünnepi szezonra tervezett hivatalos piaci bevezetését elhalasztották a jövő év első felére, de egy tesztakciót már elindítottak. A Google úttörő operációs rendszerének a lényege, hogy – bár bizonyos alkalmazások offline is futnak – böngésző-, illetve internetalapú, vagyis a feladatok többségét, valamint az adattárolást a cég szerverei végzik el.
Éppen e terminál típusú megoldást kárhoztatja Stallman, aki szerint akkor, ha nem a felhasználó gépén tárolódik a számára fontos adat, az adott személy a szolgáltatást biztosító cég kiszolgáltatottjává válik. S mondja ezt úgy, hogy a Chrome OS éppen a GNU/Linux egy változatára épül. Az amerikai szoftvermérnök példaként azt említi meg többek között, hogy az USA-ban a rendőrség csak bírósági határozat birtokában kutathatja át egy polgár számítógépét, ám ha az illető a „felhőben” tárolja fájljait, akkor azt már nem védi ilyen jog, a nyomozók akkor is megnézhetik őket, ha személyre szóló házkutatási parancsuk nincs, elegendő a szervereket biztosító cégre szóló engedély, esetleg még az sem elvárás.
Stallman a felhő körüli felhajtást, a cloud népszerűsítését marketingtrükknek tartja, és az általa kerülendőnek bélyegzett „könnyelmű számítástechnikai” attitűd erősödését véli látni. Ebben az érvelésben nem kerüli az összeesküvés-elméletre hajazó indoklást sem, amikor úgy látja, hogy az Egyesült Államok kormányzatának elemi érdeke és törekvése, hogy állampolgárai mind több adatot tároljanak olyan helyeken, ahol a hivatalok könnyedén hozzájuk férnek (példaként említi a Wikileaks esetét, amikor az Amazon nyilvánvalóan politikai szempontok miatt mondta fel a kiszivárogtató portál tartalmainak tárolását).
Sajnos nem csak a cloud-computing, de még a számítógép nélküli adattárolásnál sem lehet az adatokat megvédeni.
Mindenki hamisíthat "meghatalmazást", hogy hozzáférjen hozzájuk.
Ha pedig ezt teljesen ellehetetlenítené egy rendszer, akkor meg akármilyen hibás, rágalmazó, illetve ok-nélkül dicsérő hazugságot sem lehet leellenőrizni.
Tehát nem az adatokat kell titkosítani - sokszor úgy, hogy aki jogosult a beletekintésbe, az sem ellenőrizheti - hanem a rossz szándékú használatukat kell nagyon súlyosan büntetni.
Ezt pedig nemzetközi szinten kel elérni.
Ehhez az szükséges, hogy egy nemzetközi egyezményben le legyenek fektetve a szabályok, a szabályozások és az is, hogy ha egy állam nem tartja ezeket be, akkor az állam a saját és a vállalatai vagyonával felel érte.