0:05
Főoldal | Rénhírek

Előtérben a tehetséggondozás

Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Maruzsa Zoltán elmondta: jövőre több milliárdos plusz forráshoz juthatnak majd a kutatóegyetemek, karok, illetve az alkalmazott kutatások főiskolái.

MTI | 2012. október 26.

A kormányzati törekvésekről szólva kifejtette: az új nemzeti felsőoktatási törvény definiálja az intézményi kiválóság elemeit, a kutatóegyetemeket, karokat, és az alkalmazott kutatások főiskoláit.

A vonatkozó kormányrendelet nyáron már elkészült, kiadása a finanszírozási keretszámokkal együtt várható. Jelezte: a fenti kategóriák több milliárdos pluszforrást jelentenek majd az intézmények jövő évi támogatásában.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az MTA és az akkreditációs bizottság közreműködésével jelenleg zajlik az intézmények minősítése. Az MTI kérdésére elmondta: a minősítés során felhasználják egyebek között a K+F statisztikákat, és az intézményfejlesztések anyagait. Hozzátette: abban bízik, hogy legkésőbb december-januárra lezárulhat a minősítés folyamata.

Kitért arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendszerén keresztül két pályázati felhívást tettek közzé, ami összesen több mint 11 milliárd forintos forrást jelent majd a következő két évben hazai tehetséggondozásra, rövid szakmai tanulmányutakra. Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy további anyagi források előteremtésén dolgoznak majd.

Mezey Barna, az ELTE rektora úgy fogalmazott: „az egyetem nem egyszerű iskola”, és az egyik legnagyszerűbb feladata a tehetségek kiválasztása, gondozása, és mentése. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte a kutatások segítését és tanulmányaik után a hallgatók továbblépésének támogatását.

A rektor a hazai tudományos diákköri mozgalmat unikumnak nevezte, amely Magyarországon hatalmas mozgalommá, a tehetség-kiválasztás fórumává nőtte ki magát. Legfontosabb erénye – folytatta –, hogy önkéntes szerveződés, a hallgatók maguk vállalják a kutatómunkát. Ez az, ami valódi eredményeket hoz és hozhat a jövőben – mutatott rá a rektor.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője arról beszélt, hogy tehetségekben gazdag ország Magyarország, ugyanakkor „a tehetségeinket eltékozoljuk”.

Azt a célt tűzték ki, hogy a jövőben egyetlen tehetség se vesszen el, és később a felsőoktatásban is figyeljenek rá – emelte ki, hozzátéve: az OFI-nál Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ jött létre, ahol a különböző közoktatási versenypályázatok gondozása történik. Szeretnék összegyűjteni a versenyek győzteseit, illetve a jó eredményeket elérőket, és egy tehetségkatasztert összeállítani – jelezte.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) elnöke kitért arra, hogy október 26-án és 27-én Győrben Hallgatói kiválóság – tehetséggondozás – TDK címmel kétnapos fórumot tartanak.

Az OTDK ülését pedig jövő tavasszal rendezik; eddig 1800-an jelentkeztek, és összesen mintegy ötezer nevezőre számítanak. Mint megjegyezte: a felsőoktatás minősítésében nagyon fontos a kutatók, akadémikusok száma, de emellett ugyanilyen fontos a kibocsátott tehetségek száma is.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!