Egy év szabadságvesztés járhat graffitiért
Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirka elhelyezését egy fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosítás.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szerdán nyújtotta be a büntető törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése, mint a rongálás egy külön nevesített minősített esete, értékhatártól függetlenül bűncselekmény. A képviselő ezt egy évig terjedő szabadságveszéssel sújtaná.
Nagy Gábor Tamás kezdeményezi, hogy a Btk.-ban rögzítsék a falfirka fogalmát, amely úgy szólna: az festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.
A módosító javaslat indoklása szerint a „falfirkák rohamos elterjedése, a graffiti-jelenség nyomasztó eszkalációja miatt" van szükség a büntetőjogi szabályozás megváltoztatására.
A képviselő szerint az ilyen jellegű cselekmények elkövetése sértheti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot.
Szerinte a falfirka-ellenes küzdelemben önmagában nem jelent megoldást, ha sokmillió forint elköltésével próbálják meg helyrehozni az okozott károkat, és a büntetőjog jelenlegi eszközrendszere önmagában nem bír elegendő visszatartó erővel.
Nagy Gábor Tamás leszögezi: a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó falfirkálás bűncselekménnyé minősítése azzal az előnyös következménnyel is járna, hogy lehetőség nyílik a a büntetőjog által nyújtott széleskörű eszköztár alkalmazására, amelyek elsősorban a munkavégzésre, a jóvátételre, illetve az eredeti állapot helyreállítására helyezi a hangsúlyt.
Mint az indoklásban írja, lehetőség van a pártfogó felügyelet alkalmazására, vagy akár közérdekű munka kiszabására is. Emellett – fűzi hozzá – a Btk. ismeri a tevékeny megbánás lehetőségét is, amely értelmében nem büntethető, aki – egyebek mellett – háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vagyon elleni bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
Szerinte a tevékeny megbánás lényege tehát az, hogy az okozott kárt az elkövető maga tegye jóvá, jelen esetben például az összefirkált vagyontárgy megtisztításával, és azzal mentesülne a büntetés kiszabása alól. Emellett természetesen továbbra is lehetőség lenne pénzbüntetés vagy szabadságvesztés kiszabására is, ha az eset összes körülménye, illetve az elkövető személye ezt indokolja – teszi hozzá le Nagy Gábor Tamás.
A Btk. közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett módosítása szerint az új szabályok többsége jövő év január 1-től lépne hatályba.