Az énekesmadarak segíthetnek megérteni az emberi kommunikációt
Az énekes madarak nemcsak azért hasznos jószágok, mert a kerti székben olvasgatókat a hangjuk kellemesen elandalítja, hanem – gondolták volna? – azért is, mert dalolásukat tanulmányozva jobban megérthetjük az emberi nyelvhasználatot is. Egyes kutatók legalábbis ezt állítják.
Az amerikai Penn State Egyetem kutatói azt remélik, az énekesmadarak segítségével az eddiginél alaposabb bepillantást nyerhetnek az emberi agy, és ezáltal az emberi kommunikáció működésébe. Így jobban megérthetik az emberi beszédalkotás folyamatát, amit majd felhasználhatnak a beszédzavarok gyógyításában.
Dezhe Jin fizikaprofesszor elsősorban azt vizsgálja, miként továbbítják az impulzusokat az énekesmadarak idegsejtjei, hogy olyan komplex cselekvést hajthassanak végre, mint amilyen az éneklés. Az énekesmadarak – állítja Jin – különösen alkalmasak az emberi beszéd és mondattan tanulmányozására, mivel nagyobb hasonlóság van az emberi kommunikáció és a madarak trillázása között, mint azt elsőre gondolnánk. „Elsősorban nem a madarak érdekelnek minket” – szögezi le a kutató, „hanem az, hogy az emberi agyat, és így saját magunkat jobban megérthessük”.
Bár számos állat kommunikációja tartalmaz dallamokat, az énekesmadár egyike azon kevés állatoknak, amiknek dallamai az emberi beszédhez hasonlóan működnek. Ahogyan az emberi nyelv, a madarak trillázása is szótagokból áll. Méghozzá távolról sem véletlenül összerakott szótagokból, hanem komplex rendszer szerint összeillesztett sorozatokból. Vannak szótagok, amiket csak bizonyos szótagok követhetnek, majd ezek után következnek a készletből véletlenszerűen kiválasztott szótagok. Vagyis a dallamszótagok összefűzésének mechanizmusa igencsak hasonlít ahhoz, ahogyan mi, emberek, szavakból összeállítunk egy mondatot.
„Embereken kísérletet végezni meglehetősen bonyolult” – magyarázza a kutató –, „ezért használunk a kísérletezésre madarakat. Velük egyszerűbb dolgozni, mint az emberekkel, és kevesebb neuronjuk is van”. A tudósok a madarak agyi aktivitását vizsgálják. Így a trillázó jószágok agya tulajdonképpen laboratóriumként működik, aminek segítségével az emberi idegműködést igyekeznek feltérképezni. Mindazonáltal vigyázni kell, figyelmeztet Jin professzor, mert az ember még a végén hajlamos lesz azt hinni, hogy az énekesmadarak tényleg beszélnek.