0:05
Főoldal | Rénhírek

Adatbiztonságból elégtelent kap Magyarország

Hivatalos becslések szerint már évekkel ezelőtt is 10 milliárd forintot tett ki a hazai cégek informatikai adatlopásokból eredő kára, miközben minden ötödik hazai cég áldozatául esett külső vagy belső visszaélésnek.

IT café, | 2010. november 10.

A BDO Magyarország IT-megoldások üzletágának szakemberei ma közleményben hívták fel a figyelmet arra, hogy hazánkban nagyon sok tennivaló van még a céges adatbiztonság javításának területén. Megállapításuk szerint az informatika fejlődésével párhuzamosan az adatokkal való visszaélések technikái is egyre finomodnak, miközben az így okozott kár mértéke exponenciálisan növekszik; mindezek fényében különösen lesújtó a hazai cégek adatbiztonsági állapota.

„A valóság vélhetően az amúgy igen szűk körű statisztikáknál is szomorúbb, hiszen egy vállalat rendszerint inkább eltitkolja, ha informatikai rendszerét támadás éri. Gyakorlati tapasztalataink alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy két jó szakember átlagosan két nap alatt a legnagyobb hazai vállalati és pénzügyi rendszerekbe is képes ma behatolni. Ennek fényében – mivel a bűnözők célpontjai közül a hazai rendszerek sem hiányoznak – erősen valószínűsíthető, hogy sokféle felderítetlen vagy elhallgatott informatikai vonatkozású pénzügyi károkozás történik az országban, amiről az áldozatok természetesen szívesebben hallgatnak” – véli Török Szilárd, az üzletág partner ügyvezetője.

A BDO szerint tökéletes védelem persze legfeljebb elméletben létezik, ám az adatvédelemért felelős vállalati informatikusoknak célszerű priorizálniuk: bár hasznos lehet akár százmillió forintot is elkölteni jogosultsági mátrixok elkészítésére, sokszor égetőbb szükség volna megfelelő betörési tesztek elvégzésére – amelyek egyébként a fenti összeg töredékéből is megvalósíthatók. Az sem elég, ha a vállalat a legkorszerűbb rendszerekkel szereli fel magát, azt testre is kell szabni. Ahogy egy hacker megfogalmazta: „Ha látom, hogy egy behatolásvédőn alapértelmezett beállítások vannak, két dolgot is megtudok egyszerre: pénz van, szaktudás nincsen.” Mindez pedig szinte vonzza a feltöréssel próbálkozókat, akiknek jó esetben csak a kihívás motivál, rosszabb esetben azonban komoly gazdasági kárt is okoznak áldozatuknak.

Adatvédelem: kulcsszerepben a gyakorlati tapasztalat

A gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy a megelőzés az adatvédelem területén is jóval kevesebbe kerül, mint a kármentés. Hangsúlyozni kell, hogy az adatlopások száz százalékosan sosem zárhatók ki, hiszen például a monitor adott pillanatban történő lefényképezése egy mobiltelefonnal is komoly veszteséget okozhat az adatgazdának. Az viszont tény, hogy a megfelelő védelem nagyobb eséllyel riasztja el a behatolással próbálkozót.

Egy adatszivárgás elleni szoftver jelenléte már önmagában is erősíti a munkavállalókban a biztonsági tudatosságot. A testre szabás során ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy miközben a valódi támadások ellen hatékony védelmet nyújt, a téves riasztások gyakorisága mindenképpen minimális legyen.

„Az adatszivárgás megelőzésében azonban a legnagyobb súlya a megfelelő adatvédelmi szakember kiválasztásának van – hangsúlyozza a BDO Magyarország szakembere. – A legfejlettebb védelmi szoftverek is csak annyit érnek, amennyit a tapasztalt felhasználó az adott rendszerbe illesztve alkalmazni tud belőlük. A kulcs a gyakorlati tapasztalat, csak olyan tanácsadókat érdemes megbízni, akik valódi esetek hosszú sorával találkozva, nyomozati folyamatokba is bevonva tettek szert a megfelelő ismeretekre.”

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!