A vádlottnak is van joga
Ha netán külföldön kerülünk bíróság elé, az még nem jelenti azt, hogy ne tárgyalhatnánk az anyanyelvünkön – legalábbis az EU-ban.
Az Európai Uniónak huszonhárom hivatalos nyelve van. Ez egyedülálló szám – legfeljebb azzal lehetne összehasonlítani, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve, így az ország nyelvei elvileg egyenlők. Persze ez csak az elmélet, mint ahogy az is, hogy az Unióban mind a huszonhárom nyelven egyforma hatékonysággal zajolhat az ügyintézés.
Különösen érdekes kérdéskör ez, ha nem általánosságban foglalkozunk az egyre bővülő közösség nyelveivel, hanem egy konkrét területen: méghozzá a jogi eljárások és a büntetés-végrehajtás terén. A szabályozások szerint az EU polgárainak joguk van tolmács és fordító segítségét igénybe venni, sőt ezt biztosítják is a számukra, ha például nem a hazájukban kerülnek bíróság elé, és szükségessé válik a közvetítés. Ezidáig a különböző szervek irányelvei azonban nem teljesen egyeztek meg – most azonban, írja az europolitics.com weboldal, erre igyekeznek megoldást találni.
Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos kiemelt kérdéskent kezelte a problémát. Meg is határozott három alapvető célkitűzést. Egyrészt az eljáráshoz szükséges dokumentumok lefordítását, másrészt a tárgyalások során biztosított tolmácsolást, harmadrészt pedig az ügyvéddel való megbeszélés lehetőségét tartotta fontosnak.
Az egységes szabályok sokat könnyíthetnének az uniós polgárok, és valószínűleg az uniós hivatalnokok dolgán is. Az intézmények dolgozói bizakodóak: „Biztos vagyok benne, hogy végül egységesíteni tudjuk az álláspontokat” – hangzik egy vélemény. Egy másik szerint viszont ott a gond, hogy ha van is szabályozás, az illetékesek nem minden esetben veszik figyelembe.