A Twitternek ki kell adnia felhasználói adatait
Az anonimitás áldás és átok: lehetőséget adhat a jogos kritikára és a gyalázkodásra egyaránt, és az ügyek néha a bíróságon végződnek.
Habár a Twitter vezetői a múlt héten azt nyilatkozták, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel megvédik felhasználóikat a Giggs-ügyben, számukra a legrosszabb forgatókönyv szerint zajlanak az események: egy másik megindított eljárásban a bíróság helyt adott az alperesek követelésének, így – ilyen ügyben történetében először – a közösségi oldalnak ki kell adnia számukra az érintett felhasználóról tárolt információikat, .
A keresetet egy angol önkormányzati kerület, South Tyneside képviselői és hivatalnokai nyújtották be egy kaliforniai (itt van bejegyezve a Twitter cége) bíróságon egy magát Mr. Monkey-nak nevező felhasználó ellen, aki állításuk szerint éles szavakkal kritizálta a kerület vezetőinek intézkedéseit, illetve személyüket.
A bírósági döntést értékelő szakértők szerint ezek után veszélyes folyamat indulhat el a precedensjogot követő angolszász országokban, perek százaira lehet számítani. A másik aggály, hogy egy ilyen döntés milyen módon befolyásolja a szólásszabadság megítélését, sikerül-e olyan jogi alapot találni majd a perben, mely alapján az alperest elmarasztalhatják – az eljárás becsületsértés miatt indult. Ahogy az IT café is beszámolt róla, a futballista Ryan Giggs is hasonló kéréssel fordult a bírósághoz – igaz, ő körülbelül 75 ezer felhasználó adatainak kiadását kéri.
A Twitter mindeddig nem adott át adatokat, bár szabályzatukban szerepel az – hiszen erre törvény is kötelezi őket –, hogy hivatalos, bírósági kérésre ezt megteszik. Most ki kell adniuk az információkat, de Tony Wang, a vállalkozás európai képviseletének vezetője utalt rá, majd a cég jogásza meg is erősítette, hogy az adatok átadása előtt értesíteni fogják erről a felhasználókat.
Nincs mese, ki kell adni
A kaliforniai bíróság végzése alapján a tanácsosok megkapják Mr. Monkey és még másik három felhasználó elérhetőségét, a logolt földrajzi helyzetet, illetve azokat a számítógépcímeket, melyeket használtak.
Giggs ügyében kissé bonyolultabb a helyzet, ugyanis a „szájzár törvény”, az injunction ismeretlen az USA jogi rendszerében. A focista ügyvédei ugyan kérték a londoni legfelsőbb bíróságtól az adatok kiadására felhatalmazó végzést, de a pénteki határidőig a Twitter nem adott ki semmilyen kért információt.
Hasonló ügyek Magyarországon is szép számmal adódtak már, s ahogy Angliában, nálunk is főként a kisebb települések vezetői és az azokkal nem szimpatizáló blogoló lakosok között. A törvények szerint, ha valóban megállapítható a becsületsértés, akkor az oldal működtetőjének ki kell adnia az illető adatait. De a problémák is ugyanazok, mint a fenti ügyben: időnként nem könnyű megállapítani, hogy meddig tart a kritika, és honnantól kezdődik a gyalázkodás. Emellett hatalmaskodó, a kritikát nehezen viselő helyi vezetők előszeretettel vissza is élnek ezzel a lehetőséggel. A brit ügyben az is borzolja a kedélyeket – s erre is volt már nálunk példa –, hogy a testület tekintélyének megóvásával indokolva a bírósági eljárás költségeit a perelő tanácsnokok az adófizetők pénzéből finanszírozzák.