A számítógép legyőzte az embert
A showbizniszben sikerrel mutatkozott be az IBM kérdésértelmező és válaszkereső rendszere. A látványos demonstráció után a vállalat üzletet remél csinálni a technológiából.
Tegnap adta le az amerikai CBS televízió – felvételről – annak a vetélkedőnek az utolsó részét, amelyben két korábbi csúcstartó versenyzővel az IBM számítógépe szállt szembe. A végeredmény: jelentős fölénnyel győzött a vállalat legendás vezetője, a pontosan 137 évvel ezelőtt született Thomas J. Watson tiszteletére Watson névre keresztelt kérdésértelmező és válaszkereső (Question Answering, röviden QA) rendszer. A gép több mint 77 ezer dollárt gyűjtött össze, közel kétszer annyit, mint az emberi versenyzők.
Amint arról már beszámoltunk, az amerikai vállalat kutatói több mint négy éve dolgoztak egy olyan szoftver fejlesztésén, amely képes emberi nyelven megfogalmazott komplex kérdésekre adekvát és értelmes válaszokat adni. Ezt támogatták meg egy nagy teljesítményű, Power7-alapú szuperszámítógéppel, és miután úgy találták, hogy a rendszer kellően kiforrott, az amerikai televízióban évtizedek óta sugárzott, igen népszerű Jeopardy! – nálunk a 90-es években Mindent vagy semmit! néven honosított – kvízműsorban mutatták be, mire képes.
Megért, elemez, válaszol
Az éles felvételek előtti hosszú tanítási időszakban Watson több mint 50 tesztjátékban vette fel sikerrel a verseny emberi játékosok ellen, és átment azon a beugró vizsgán is, melyet a vetélkedő minden játékosának abszolválnia kell. Az összetett rendszer egyik kulcseleme a DeepQA nevű természetesnyelv-feldolgozó rendszer, amely képes értelmezni az angol nyelvű szövegeket. Érdekes ugyanakkor, hogy bár az adásban a műsorvezető, Alex Trebek felolvasta a kérdéseket, ez csak az emberi játékosoknak szólt, Watson azokat írásban kapta meg, tehát beszédfelismerő technológiát nem használtak. A gép szintetizált gépi hangon, beszélve válaszolt.
A rendszer nem kapcsolódott az internetre, minden tudása a korábban már beletáplált és indexelt információkból áll. A IBM kutatói összesen 200 millió oldalnyi, strukturált és rendszerezetlen adatot dolgoztak fel a számára, ezekből mintegy 6 millió logikai szabály alapján választotta ki az általa legjobbnak tartott válaszokat. Az adásban a nézők számára is látható volt a rendszer által legvalószínűbbnek tartott három megoldás, és az a százalékban kifejezett valószínűségi mutató, melyeket hozzájuk rendelt.
A felvételről sugárzott küzdelem három részben, hétfő, kedd és szerda este került adásba. A műsorban két korábbi Jeopardy-bajnok volt a gép ellenfele: Ken Jennings, a kvíz legsikeresebb játékosa, aki 74 egymást követő alkalommal nyert és összesen 2,52 millió dollárt vitt haza 2004-ben, illetve Brad Rutter, aki a vetélkedő történetében a legtöbb pénzt (több mint 3,25 millió dollár) nyerte. Az első rész végén Watson Rutterrel holtversenyben vezetett, a második részben viszont már jelentős előnyre tett szert, melyet a tegnapi finálé végére csak tovább növelt.
Emberi, mert hibázik
Ken Jennings egy interjúban elmondta: a gépnek láthatóan időre volt szüksége ahhoz, hogy egy új kategóriához alkalmazkodjon, nekik ilyenkor volt esélyük. Watson – noha a kérdések java részét helyesen válaszolta meg – elkövetett néhány látványos hibát is. Többek között Torontót amerikai városnak mondta (lásd a beágyazott videókat), illetve egy kérdésre második válaszadóként megismételte Jennings néhány másodperccel korábbi hibás válaszát. Ez persze nem meglepő: a gép a környezetéből semmit sem érzékelt, egyedül a helyes válaszokat táplálták bele.
A kutatás természetesen túlmutat a kvízjátékon, annak végső célja egy olyan intelligens adatelemző rendszer kifejlesztése, amely a mindennapi életünket segítheti. Az IBM a technológia részeit számos olyan területen, ahol szükség van nagy információtömegek gyors feldolgozására, azokból adatok gyors kinyerésére, felhasználhatónak és bevethetőnek tartja. Jennifer Chu-Carroll, a projektben részt vevő egyik kutató a Computerworld-nek azt mondta: „Watson új szintre emelheti az ember-számítógép interakciót. Ez egy jelentős lépés, mely lehetővé teszi, hogy az ember úgy kommunikáljon a géppel, mintha az is ember lenne. Watson nem egy dokumentumlistát dob vissza, hanem választ ad.”