Mennyire finnugorok a számaink, avagy a számok eredetünkről mesélnek.
Tisztelt Nyest szerkesztőség!
Lenne némi dilemmám számaink etimológiájával kapcsolatban. Ezek eloszlatására kérek segítséget. Számomra a legkézenfekvőbb és hihetőnek tűnő két online forrásban kutakodtam egy picit, Tóthfalusi István Magyar Etimológiai Nagyszótárában (http://www.szokincshalo.hu/szotar/?) és az Uraloneten, az Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének német nyelvű (?!) weboldalán. http://www.uralonet.nytud.hu/uewww/search.cgi?resetform=1&collapse=1 és lenne néhány kérdésem. Kutakodásomnak az adott motivációt, hogy egyre gyakrabban akadok rá olyan véresszájú weboldalakra, amelyek a MTA-t „hazaáruló, nyugatbérenc, idiótáknak” titulálják „akik megfosztják nemzetünket dicső múltjától” a magyarnak a finnugor nyelvek közé sorolása miatt. Híveik egyre szaporodnak. A finnugor eredet/nyelrokonság kritikusai közt olyan nevek is akadnak, mint a hunok történetét kutató Dr. Obrusánszky Borbála történész, Dr. Kiszely István az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa. Szerintük ez az elmélet „már rég megbukott” és a „finnek sem tanítják már”. Baráti körömben is egyre többen hiszik ezt. Az önök weboldalán olvastam erre remek cáfolatot, és cikkeiknek mérsékelt hangneme bizalmat keltett bennem, azért fordulok önökhöz. Őszintén meglepett, amikor egy csuvas népdalra (Kerekere) akadva ősi magyar (székely) népdalok dallamát-ritmusát véltem felfedezni, (https://www.youtube.com/watch?v=uBbp340bJCk) aztán a youtube oldalán egy csuvas srác felvilágosított, hogy a két nép ősi dallamainak rokonságát már Kodály Zoltán és Vikár László is megállapította. Szóval hányadán állunk az ismét fellángolt ugor/ogur (török) háborúval? Végighallgatva a finnugor népek zenéjét a yutube-on https://www.youtube.com/watch?v=kfboS-QI5xQ egy sem keltett bennem olyan ismerős érzéseket, mint a csuvas. Legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és manysik beszédéből még egy kukkot sem értettem. Igaz a csuvast sem. Annál jobban meglepődtem, amikor végighallgattam a manysi számokat. Nagy élmény volt életemben először magyar tudásommal megérteni valakit, aki nem magyarul beszélt. Így kezdtem a számok etimológiáját keresni. Lenne néhány kérdésem.
1. Az „egy” számot az „e” mutatószócskából vezetik le. Egy „ej” alakból levezethető lenne, mert a j đ gy átalakulás szabályos hangmegfelelés a magyarban. A hanti egyik nyelvjárásában „ej” egyet is jelent. Hogy lett a mutatószóból „egy”, s mi bizonyítja, hogy ősi és nem jövevényszó, hiszen a többi FU nyelvben másképp nevezik az egyet: manysi: „akwa”, udmurt odig, cseremisz ikte, észt üks, nyenyec opoj. megannyi annyiféle. Mi bizonyítja, hogy nem jövevényszavak, ha nincs egy egységes proto-uráli tő? Az odig például szerintem orosz jövevényszó (odin).
2. A kettő a kakta/käktä szótőből származik. Miért nem lett hettő, hiszen a magyarban a k đ h szabályos hangmegfelelés, lásd hat és három.
3. A szóvégi t a magyarban rendszeresen z-vé alakult t đ z. Lásd száz. Akkor a hat és hétben ez miért nem történt meg?
4. A hét egy ϑäptɜ/säptɜ proto-ugor tőből származik, de csak a manysi szat vezethető még vissza e tőre. A finn nyelvekben sőt a hantiban is a hét neve más. Az s đ h átalakulásra elég fura szókincsháló magyarázata. A hat analógiájára az első betű h-vá alakult. Tekintve hogy a latinban septem, a görögben hepta, a perzsában heft, a török nyelvekben yedi, etti, nekem jövevényszónak tűnik. Mi bizonyítja, hogy nem az, mint a tíz, amely perzsa (dah) eredetű, és feltehetően alán (dasz) közvetítéssel került nyelvünkbe? Latinul decem, és a d đ t szabályos hangmefelelés.
5. A finn, volgai és permi nyelvekben a nyolc és kilenc az tízminuszegy és tízminuszkettő, még a manysiban is low-ban (tíz) végződnek. A magyarban a kilenc etimológiájában ez felfedezhető kil-e(gy)-manc vagy kil-e-minc-ből kiindulva, a nyolcnál már csak a c utal egy egykori misz/mic/minc/manc/menc = tíz jelentésű szóra. E számok ilyenfajta neve nem lehet régebbi, mint a nyolcasról a tízes számrendszerre való átállás, ezért is kölcsönszó a tíz. Van-e adat arról, hogy ez az áttérés mikor történt meg? Szerintem csak az obi ugoroktól való leválásunk (i. e. 500 körül) után lehetett lehetséges, leghamarább Nagy Sándor idején, de még valószínűbb a hunok/xiugnuk által elindított népvándorlás után.
6. Van-e elképzelés arról hogy a tíz és húsz közötti számokban mit jelent az „-en”? Pl. tizENhat. Az „-en” rag „rajta” értelemmel akkor lenne logikus, ha például volt egy maya számokhoz hasonló függőleges írása a számoknak, és az egyeseket a tízes(ek) fölé írták volna. Se a római se az arab számok nem ilyenek. A mayák igen.
7. Ha az őseink a nyolcas számrendszert használták, akkor nem lett volna értelme a húsznak külön nevet adni. (Esetleg a tizenhatnak). Ám a Szókincsháló és az Uralonet is egyetért, hogy a húsz finnugor eredetű (kuśɜ, koje-ćɜ). Igaz csak a permi (udmurt, komi: kiz, ki̮ź) és az ugor nyelvekben található meg (kos, χus, húsz), a volgai és balti-finn nyelvekben nem. Ám a tízes számrendszerrel való ismerkedés történelmileg már csak az obi-ugor/magyar szétválás után történhetett, ez ugyanis i.e. 500 körül történt, s Nagy Sándor hódításai előtt (i.e. IV század) őseink nem találkozhattak a római számokkal. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_nyelvcsal%C3%A1d#/media/File:Ur%C3%A1li_nyelvek_rokons%C3%A1gi_viszonyai.png). Akkor pedig nem találhatták ki közösen a húszat... Van egy alternatív magyarázatom erre. A húsz jövevényszó, mégpedig a görög είκοσ vagyis eikoszból: (ei)kosz, hosz (k đ h szabályos) húsz úton. Az „ei” lekopása egyszerűen magyarázható: ha az „egy” protougor neve „ej” volt (lásd első kérdés), j đ gy szabályos akkor őseink az eikoszt „egy húsz”(as)nak értelmezhették. A bizánci görög kereskedők az Ob vidékére is eljutottak. Ám ezzel két legyet is lehet ütni egy csapásra, hiszen még az is feltételezhető, hogy az egy az ej-ből származik és szintén kölcsönszó.
7. A harminc feltételezett eredete a Szókincsháló szerint („harmi- eleme a három számnév változata, -nc végződése nyilván ‘tíz’ jelentésű, de ez csak közvetve igazolható a permi nyelvekből. A zürjénben és a votjákben egy -misz elem szerepel a ‘8’ és ‘9’ számnévben, pl. zürjén kekja-misz (‘8’), ek-misz (‘9’), s ezek ‘kettő tízből’, illetve ‘egy tízből’ szerkezetek”) talán nem kelti fel a figyelmemet, ha nem vetem össze szintén ott található hatvanéval. („Ősi, finnugor kori összetétel a hat számnévből és egy ‘tíz’ jelentésű elemből. Ez a vogul naliman, zürjén neljamin (‘negyven’) s más rokonnyelvi szavak tanúsága szerint eredetileg mone lehetett, a mon đ van mássalhangzós változás valószínűleg már a magyar nyelv külön életében következett be. A szóvég magas hangrendű párja a negyven, ötven, hetven, kilencven számnevekben található.”) Elég hihetetlen, hogy a nyolcas számrendszerben számoló őseinknek lehetett két különböző ősi megnevezésük a tízre a misz és a mone... Inkább hihető, hogy mindkettő ugyanarra a tőre vezethető vissza. A misz egy mone(?) alakból fejlődhetett ki a monc, (manc), minc, mic, misz úton. (Finnül a tíz kymMENestä, ebben is van egy „men” szótag) Szerintem ősmagyar alakja talán a manc lehetett, melynek a magas párja a lehetett a minc vagy menc, amelyet szóösszetételekben használtak őseink a magas hangrendű szavakban. Ha téves a meglátásom, miben az?
8. Visszatérve a hatvanra és a tíz többi többszörösére, akad még példa az m đ v átalakulásra? Nem tudok ilyenről. Indoeurópai nyelvekben egyetlen alakja van a tíznek, s a tíz többszörösei sixty, sechszehn, şaizeci mind „hattíz” alakúak. Ezt várnánk a magyarban is, ha már a tízes számrendszert tőlük importáltuk. Ám láttuk, hogy az ős-magyar alakja a tíznek minc-manc nem a ven/van. Szerintem átvételről van szó. A csuvasban a tíz vun (vunne) így a hatvun đ hatvan, negyvun đ negyven átalakulások szabályosak lennének. Nem a magyar az egyetlen nyelv amely különböző és más nyelvekből átvett megnevezéseket használ a „tíz”-re. Lásd finnben: (kah)deksan, kymmenestä, (yksi)toista, törökben on, (alt)mis, udmurtban (uk)misz, dasz, (ukmisz)ton. Mi zárja ki a csuvas eredetet? Történelmileg nagyjából akkor éltünk környezetükben, amikor áttérhettünk a tízes számrendszerre. Ne feledjük, török/türk eredetű savainak egy csuvassal rokon nyelvből vettük át,
9. Ha esetleg igazam van, és a proto-ugor tíz, a manc létezett, és a szókincsháló szerint népünk neve a magyar „első eleme a manjsi, az ugor ősnép egy nagyobb csoportjának, nemzetségének (e nemzetség mítikus ősének) neve. Ez maradt fenn a vogul rokonnép saját manysi megnevezésében is, a magyarban pedig đ madzs đ magy irányban fejlődött” az Uralonet szerint mindkettő a mańćɜ tőre vezethető vissza.
Kérdésem: nem lehet-e kapcsolat a feltételezett proto-ugor manc (tíz) és az ugorok mitikus ősének neve a mańćɜ között? Például az, hogy a mitikus ősnép neve tíz (ugor) törzs/nemzetség lehetett? Az onogur is azt jelenti, s semmit nem tudunk arról, hogy melyik volt az a tíz ogur törzs. Talán nem is (on)ogurok, hanem (manc)ugorok voltak?
Vissza
Nyitotta: Etelebaxi, 2015. 08. 27, 17:55
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Megjelenített tételek:
Vissza
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Megjelenített tételek: