Nyíltan, de nem annyira nyíltan
Az OpenOffice születésében nagy szerepet játszott a spórolás – de nem csak a felhasználók spóroltak az ingyenes programmal, hanem a kiadója is. Minden jól ment, amíg nem jött a gazdasági válság, és a politika bele nem ártotta magát az ügybe... Ki mennyit fizetett Obamának?
A szövegszerkesztés történetével foglalkozó sorozatunk lassan végéhez ér. De még nem esett szó a nyílt forráskódú szövegszerkesztőkről, pedig ezek az ingyenes programok sokunk örömére egyre nagyobb lendülettel terjednek. Az OpenOffice.org és szellemi örököse, a LibreOffice gyökerei a messzi múltba vezetnek, és talán nem meglepő, hogy eleinte a két program közös őse is fizetős volt – igaz, akkor még egészen máshogy hívták...
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Maleck Lewy / CC BY-SA 2.5)
Bill Gates nem esett kétségbe
A Star-Writernek semmi köze az általunk korábban bemutatott WordStarhoz.
A StarDivision nevű céget 1984-ben alapította egy tizenhat éves német srác, Marco Börries. Börries sokféle felhasználói programot fejlesztett Amstrad CPC személyi számítógépekre, ezeknek általában a star ’csillag’ szó szerepelt a nevében. A cég a lemezkezelő Disksort-Startól a könyvelőprogram Fibu-Starig mindenféle szoftvert piacra dobott. A legnagyobb sikert ezek közül a Frank Aeffner által programozott Star-Writer aratta – itt letölthetjük egy korai verzió eredeti német kézikönyvét, ha látni szeretnénk, ez a program hogyan festett. A Star-Writer a CPC után Commodore 64-re és IBM PC-kre is megjelent.
(Forrás: Wikipedia, német változat / Any Questions? / CC BY 2.0)
A Star-Writer Windows verziója már a StarOffice nevet viselte – mint az előző részben láthattuk, akkoriban szinte mindenki Office-nak hívta saját irodai programcsomagját. A StarOffice-ban volt szövegszerkesztő, táblázatkezelő, illetve rajzprogram.
A StarDivision 1998-ban személyes használatra ingyenesen letölthetővé tette a StarOffice-t. Ekkor a program még nem volt nyílt forráskódú, és a céges felhasználóknak továbbra is fizetniük kellett. A szaksajtó mégis arról írt, Bill Gates kezdhet kétségbeesni... a StarOffice ugyanis kezelni tudott mindenféle Microsoft dokumentumot, kényelmes volt, és még webböngészőt is adtak hozzá. Akkor mégis miért nem emlegetjük ma a StarDivisiont a világ vezető szoftvercégei között?
Olcsójánosok
A Sun Microsystems a rákövetkező évben felvásárolta a StarDivisiont. Gates babérjaira kívántak törni? Nem igazán – így próbáltak meg takarékoskodni! A szoftver- és hardvertermékeket egyaránt forgalmazó Sun igazi mamutcég volt, és ha minden munkaállomásra venniük kellett volna egy Microsoft Office-t, az meglehetősen nagy kiadás lett volna. Egyszerűbb volt házon belül megoldani az egészet. Ráadásul a StarOffice már ekkor futott a Sun saját Solaris operációs rendszerén, érdemes volt tehát épp ebbe a programba fektetni.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A Sun hamarosan nyilvánossá tette a StarOffice forráskódját, így létrejött a bárki számára ingyenesen hozzáférhető OpenOffice.org irodai programcsomag (az elterjedt rövidítéssel OOo, vagy egyszerűen csak OpenOffice). Mi volt ebben a Sunnak az üzlet? A nyílt forráskódú programok vonzzák a hobbifejlesztőket, akik sokszor ingyen és bérmentve, puszta lelkesedésből dolgoznak. Az OOo fejlesztői közül sokan a Sun alkalmazásában álltak, de valóban kialakult egy lelkes nemzetközi közösség a szoftver körül. Az OpenOffice.org egyre nagyobb lendülettel fejlődött, a Sun pedig időnként kiadott egy-egy újabb fizetős StarOffice verziót abból, amit a programozók összeraktak. A két szövegszerkesztő így sokáig párhuzamosan létezett: például a StarOffice 8 az OOo 2.0-n alapult, a StarOffice 9 pedig az OOo 3.0-n.
Az ingyenes OpenOffice idővel rendkívül népszerűvé vált, a piacvezető Microsoft Office első számú vetélytársa lett. A Sunnak pedig volt saját márkás szövegszerkesztője, így tulajdonképpen mindenki jól járt. Ez a rendszer sokáig jól működött, de a Sun a gazdasági válság következtében megroggyant, és a vezetőség nekiállt mentőkötelek után kapkodni. A céget 2010-ben végül felvásárolta az elsősorban adatbázis-kezelőiről ismert Oracle, és minden megváltozott...
Szövegszerkesztés és nagypolitika
Az Oracle a Microsofthoz hasonlóan nagy pályán játszott. Az EU eleinte ellenezte az Oracle felvásárlási terveit, mert ez versenyellenes helyzetet hozott volna létre az adatbázis-kezelők piacán, de aztán mégis szabad utat adott a cégnek. Csak 2011 szeptemberében derült ki a Wikileaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból, hogy az USA nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy engedélyezze a felvásárlási ügyletet! Miért volt ez olyan fontos az amerikaiaknak? Az Oracle tutira ment: nemcsak maga a cég adományozott nagy összeget Obama 2008-as választási kampányára, hanem a munkatársak körében is gyűjtést szervezett. Obamát megválasztották, apparátusa pedig valószínűleg úgy érezte, tartozik az Oracle-nek egy szívességgel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ilan Costica, CC BY-SA 3.0)
Az Egyesült Államokban bevett szokás, hogy a nagy cégek teljesen nyilvánosan finanszírozzák a választási kampányokat, ráadásul sok vállalat mind a demokrata, mind a republikánus párt javára adakozik. Az amerikai kétpárti berendezkedés miatt így gyakorlatilag biztosra mennek a lekenyerezéssel. Az Oracle az előző választásokon háromnegyed-egynegyed arányban favorizálta a demokratákat, és a számítástechnikai cégek közül a hatodik legtöbb pénzt juttatta e célra. Ezzel olyan neves vállalatokat is megelőzött, mint az Apple vagy az eBay. A módszer bevált, a Sun az Oracle kezébe került, de mi lett így az OpenOffice-szal?
Menekülés a süllyedő hajóról
Egy nyílt forráskódú program esetében bármikor úgy dönthet egy programozócsoport, hogy a meglévő alapokról más irányba folytatja tovább a fejlesztést; ezt forkolásnak hívják az angol fork = ’villa, elágazás’ szóból. Ilyenkor két különböző program jön létre, és ezek a későbbiekben egymástól függetlenül léteznek.
Az Oracle nekiállt megszüntetni a Sun nyílt forráskódú projektjeit. Elkaszálták az időközben szintén nyílttá tett OpenSolaris operációs rendszert, és az OpenOffice.org készítői úgy érezték, a szövegszerkesztőre szintén hasonló sors vár. Úgy döntöttek, előremenekülnek: létrehoztak egy alapítványt, a Document Foundationt, és LibreOffice néven az OOo alapján új fejlesztésbe kezdtek. Az Oracle-t is felkérték, vegyen részt az alapítvány munkájában, de a cég a vártnak megfelelően negatívan reagált.
Az OpenOffice vezető fejlesztői és más céges támogatói javarészt a LibreOffice mellé álltak, az Oracle pedig 2011 áprilisában hivatalosan is megszüntette az OOo fejlesztését. Az OpenOffice.org név jogait mindezek után odaadományozta... nem, nem a meglévő alapítványnak, hanem az Apache webszerver fejlesztői alapítványának. Miért pont nekik? Az Apache alapítványa számos kisebb nyílt forráskódú projekt fejlesztését támogatja, de azért az OpenOffice nagyon kirí ebből a sorból. Állítólag az IBM adta az ötletet az Oracle-nek. De hogy került történetünkbe a nagy kék cég?
(Forrás: Wikimedia Commons / The Document Foundation, CC BY-SA 3.0)
Egyszer már megbukott
Emlékszünk még a Lotus nagyot bukott Jazz irodai programcsomagjára? Nem csoda, ha nem; a Lotus Symphony mindenesetre ennek volt a DOS alatt futó változata. Az IBM még 2007-ben úgy gondolta, újraéleszti a márkanevet – ez meglehetősen furcsa döntés volt a vállalat részéről, hiszen a Lotus bukásában a szövegszerkesztésre egyáltalán nem emlékeztető Jazz és Symphony elnevezések is szerepet játszottak. Az IBM Lotus Symphony szintén OpenOffice.org alapú programcsomag volt, és ugyanúgy spórolás céljából hozták létre: az IBM sem szeretett volna vagyonokat költeni Microsoft Office licenszekre. Szemlátomást hirdetésre sem akartak pénzt kiadni – a következő Symphony reklámszpotot nézve úgy érezhetjük, hogy ennél még a réges-régi üvöltözős bácsis és szintipopra ugrabugrálós szövegszerkesztő-reklámok is jobbak voltak:
Ha az OpenOffice.org mint olyan megszűnik, akkor az IBM saját szövegszerkesztő nélkül marad. Olyan nagy baj ez, kérdezhetnénk – miért nem használnak egyszerűen LibreOffice-t? Az IBM valóban megpróbált megállapodni a Document Foundationnel, de az együttműködés kútba esett. A Document Foundation szerint az IBM a tárgyalásokon csak azt nehezményezte, hogy az alapítvány Németországban és nem az Egyesült Államokban került bejegyzésre; de igazából a licenszfeltételek miatti vita állhatott a háttérben. Az IBM úgy érezhette, nem tud diktálni a LibreOffice készítőinek. A cég végül úgy döntött, egyszerűbb összeállni az Apache-csal, az Oracle pedig átadta a jogokat az Apache-nak, csak hogy végre megszabadulhasson az ügytől. Hamarosan érkezik tehát az Apache OpenOffice IBM verziója, de hogy fogja-e a kék óriás munkatársain kívül bárki is használni, azt nem tudjuk...
Olvasnivalók (angolul)
Amerikai kampányadományok és lobbipénzek számítástechnikai cégektől (táblázatok)
Hosszú cikk az OpenOffice – LibreOffice szakadásról