Csipetnyi metrológia
Mekkora egy rőf és mit jelent a lat? Hányas cipőt hordott Szent István? Hány láb egy öl? Honnan származik a mérföld neve? És kik azok a metrológusok? A magyar mérésügy egyik atyjára, Kruspér Istvánra emlékezünk – miközben ajánlunk egy képeskönyvet és egy egy rajzfilmet is.
Az ember már ősidőktől fogva mért, méregetett, méricskélt. A kereskedelem fejlődésével a mérőeszközök és a mértékek rendszere is fejlődött, s törekvések születtek a mértékrendszerek egységesítésére is. Ez azonban nem volt egyszerű feladat egy országon belül sem, nemhogy országok között. A teljes egységesség még ma sem született meg, hisz az angolszász országok például a hétköznapi gyakorlatban nem tértek át a méterrendszerre. Magyarországon is használunk számos, nem szabványos mértékegységet – ilyen a négyszögöl vagy a hold. Népmesékből, régi szövegekből mindenkinek ismerős a rőf vagy a lat. Mekkora mennyiségeket jelentettek ezek?
A kérdésre nem könnyű válaszolni. Bogdán István Régi magyar mértékek című könyvében a magyar mértékrendszer történetében 277 mértéket azonosított. Ám a mértékek nagysága is területről területre, időről időre változott, egyszerre több mértékrendszer is élt az országban. Hogy lehetett ilyen rengeteg mértékegység és ki tudott eligazodni közöttük?
(Forrás: Wikimedia Commons / LPLT)
Ezt a nagy számú adatot ezer esztendő dokumentumaiból, az egész ország területéről, számos szakterületről gyűjtötte össze a szerző. Természetesen senkinek nem kellett minden mértéket ismernie – csupán azokat, melyeket a közvetlen környezetében használtak. Azonban volt idő, amikor egyszerre több mértékrendszer is élt az országban. Honnan lehetett tudni, hogy pontosan mekkora értéke van egy adott helyen egy bizonyos mértékegységnek? A hosszmértékek érvényes nagyságát például épületek falán vagy akár nyomtatásban is időről időre közzétették, a vásárcsarnokokban pedig hitelesített súlyokkal dolgozhattak. Az inzsellér ’mérnök’ szó az olaszból vagy a franciából került a németen át a magyarba. Az in(d)zsinír, in(d)zsinér, in(d)zsinyer, in(d)zsinőr stb. alakváltozatokból az elterjedt zsellér ’nincstelen paraszt’ hatására népetimológiával fejlődött az inzsellér alak.
A földmérők azonban leginkább csak szemmel mértek, mindenféle mérőeszköz nélkül, és nagy ellenérzéseket váltott ki, amikor mérőláncaikkal megjelentek az első inzsellérek. A méterrendszert 137 éve vezették be hazánkban, addig élt a régi mértékek nagy része. Ezek közül mutatunk be néhányat a következőkben.
A láb mindig kéznél van
A mértékegységek jó része természetes eredetű – tehát az ember saját testrészeinek nagyságát tette meg egységnek. Mérőszalag híján például ma is használjuk az araszt vagy a lépéshosszt távolságok mérésére. Szakácskönyvekben gyakran találkozunk ujjnyi vastagsággal, egy csipet sóval, és a téli időszakban néhány marék napraforgómagot szórhatunk az éhező madaraknak.
Az angolszász országokban ma is lábban mérik a távolságot, s ezt a mértéket a világban számos helyen használták – hazánkban is. Mekkora volt egy láb? Ez általában az uralkodó lábméretétől függött. Magyarországon egy láb I. István király óta 31,26 cm volt – Angliában ugyanez kicsit kisebb, 30,48 cm. Ezek szerint István királynak 48-50-es cipőt kellett hordania.
(Forrás: Wikimedia Commons / Magyar Nemzeti Bank)
A kar hosszát is használták alapegységként. Népmesékben, régi dokumentumokban gyakran találkozunk a rőf szóval. Ezt a hosszmértéket leginkább textilmérésre használták, s egy kinyújtott kar hosszával egyezett meg. A bécsi, mérnöki, miskolci és pozsonyi rőf körülbelül 78 cm, míg a más területeken használt magyar rőf körülbelül 62 cm volt. Maga a rőf szó a németből került a magyarba, a Reif ’kötés, abroncs’ szóból származik. Ugyanezt az egységet, azaz a 62 cm-es rőföt sing néven is ismerték. Ez a szó is német eredetű, a különböző német nyelvjárásokban fellelhető schin ’cső, hosszú csont, abroncs’ szó átvétele. Ugyanebből a szóból fejlődött a sín szó is. A singcsont kifejezés azonban késői, nyelvújítási alkotás.
(Forrás: Wikimedia Commons / Cesare da Sesto (1477–1523))
Az öl ’mértékegység, ágyéktáj’ szó finnugor örökség. Eredeti jelentése a ’két kinyújtott kar távolsága, két behajlított kar’, illetve a testrésznév lehetett.
És mi a négyszögöl, melynek nevével az ingatlanhirdetésekben naponta találkozhatunk? Ennek az egységnek a meghatározásában a kar és a láb is szerepet játszott. A négyszögöl egyenlő 6×6 bécsi lábbal, azaz 3,596 m². De vajon mekkora egy bécsi láb? Ez a mértékegység az öl hosszmérték hatoda. Egy öl általában a két kiterjesztett kar távolságát jelenti. A bécsi öl 189,6 cm, azaz a bécsi láb 31,6 cm. Ezzel szemben a magyar királyi lábból származtatott királyi öl nem 6, hanem 10 királyi láb nagyságú volt. Ez már jóval több volt, mint két kitárt kar távolsága: 3,126 m. A ma is használatos négyszögöl egység azonban nem István király lábméretéhez igazodik – hanem a görögökéhez. Ugyanis az Ausztriában kiterjedten használt bécsi láb mértékegység előzménye a görög láb volt, melyet pous metrios néven is ismertek és a római időkben terjedt el használata.
Ki mit bír?
Az angolszász országokban ma használt mérföld angol neve mile [májl] és 1609,3 m távolságot jelent. A szó a latin millia ’ezer’ szóból ered, hisz eredetileg ezer kettőslépésnyi utat jelentett. A magyar mérföld szó is ugyanebből a tőből származik. A középfelnémet mîle, mîl ’mérföld’ alakok kerülhettek át a magyarba. Ezekhez utótagként kapcsolták a föld szót, a járóföld, menőföld összetételekhez hasonlóan. A mélföld > mérföld változás elhasonulás. Ennek létrejöttében feltehetőleg szerepet játszott az is, hogy a szót a mérés szóval hozták kapcsolatba.
Vannak mértékek, melyek nem egy testrészhez, hanem valamilyen teljesítményhez mértek. Például a Tisza mentén egy 15 juhnyi legelő akkora területet jelentett, amekkorán 15 birka legelni tudott. Vagy egy napszám akkora terület volt, amekkorán egy napszámos egy nap alatt el tudta végezni a munkát. Távolságok mérésére is használtak teljesítményfüggő egységeket: a mérföld hazánkban változó hosszúságú volt, ugyanis eredendően az indulástól az első pihenőig gyalog megtett távolságot jelentette. Hossza így függött a terepviszonyoktól és a gyalogos erőnlététől, korától is: 1,7–11,3 km távolságot jelenthetett.
Ehhez némiképp hasonló módon állapították meg a hold nagyságát is. A hold közvetlenül a honfoglalás előtt kialakult magyar mérték: 1 ekével 1 nap alatt felszántható terület nagysága volt eredetileg. A köznapi életben ma is használt mértékegység a katasztrális hold, mely azonban már származtatott mértékegység. Egy hold 1600 négyszögöl, azaz 5755 m². Ez volt a földmérés hivatalos mértékegysége 1972-ig, amikor törvényerejű rendelettel a méterrendszerre való áttérést rendelték el a földmérésben is.
Eszközök
A mértékegységek neve sokszor a mérőeszköz neve lett vagy abból származott. Ilyen volt például a földmérésben használt lánc (3–47 m), a szemes takarmány mérésére használt mérő (23,2–116,4 kg) vagy a legáltalánosabban használt tömegmérték, a lat. A lat szó ugyanis egy ’ólom, bizonyos súlyú fémdarab’ jelentésű bajor-osztrák szóból származik. 1 lat 1,4–1,95 dkg-ot jelentett, a font 1/30 vagy 1/32-ed részét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tigran Mitr am)
A font nemzetközileg használt tömegmérték, 0,38 és 0,61 kg között volt az értéke Magyarországon a különböző időkben és helyeken. Neve a latin pondus ’súlymérték’ szóra megy vissza. Több pénzegység elnevezése is súlymértékekből származik.
A rendteremtő
Amint a fenti beszámolóból is látszik, elég nagy volt a mértékegységek változatossága az országon belül is. Más országokban más egységek dívtak, mely a nemzetközi kereskedelemben is sok vitára adott alkalmat. A különböző mértékegységek átváltása nagyon bonyolult volt, mint az alábbi táblázat is mutatja.
(Forrás: Bogdán István: Régi magyar mértékek.)
Az országon belül már korábban voltak egységesítési törekvések, ám az első átfogó reformra csak a 19. század második felében került sor. 1875-ben 17 ország, köztük a Monarchia is, aláírta a méteregyezményt. Magyar részéről Szily Kálmán és Kruspér István vett részt az előkészítő tárgyalásokon. Kruspérnak nagy szerepe volt abban is, hogy a nemzetközi megegyezés előtt kihirdették hazánkban a méterrendszerre való áttérést.
A méterrendszer kibővítését, az SI-rendszert (Système International d’Unités ’nemzetközi mértékrendszer’) 1960-ban fogadták el Franciaországban. Hazánkban 1976-ban rendelték el az SI-re való kötelező áttérést, majd 1980-ban megtiltották más mértékegységek hivatalos használatát. Az új mértékegységek reklámozására Szabó Sipos Tamás készített rajzfilmsorozatot, 1982-ben. A mérésügyet ma a többször módosított 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az SI továbbfejlesztett változata Mennyiségek Nemzetközi Rendszere, azaz az ISO 80000 szabvány.
Az 1874. évi VIII. törvénycikk értelmében 1876. január elsején a magyar korona országaiban is áttértek a méterrendszer használatára, azaz a méter, az ebből származtatott liter, a kilogramm és a lóerő egységekre. Magyarország az Ausztriától való különválás után, saját jogán 1925-ben csatlakozott a nemzetközi szerződéshez, melyhez 2012-re összesen 54 ország csatlakozott. 37 ország pedig társult tagként írta alá az egyezményt. Nem vezették még be a méterrendszert Afrika nagy részén és Mongóliában sem.
A metrológia vagy méréstudomány művelőit nevezzük metrológusoknak. A Metrológiai Hatóság metrológus munkatársai foglalkoznak a különböző mérőeszközök (például vízórák, mérlegek, sebességmérő műszerek, dózismérők, rulettkerekek) hitelesítésével, kalibrálásával és típusvizsgálatával. A földmérők ezzel szemben a földek kimérésével, utak nyomvonalának kitűzésével foglalkoznak. Metrológusként küzd a Rénhíreken már méltatott Tatu és Patu könyvsorozat legújabb kötetében Patu is: Mértékvitézként mindent alaposan megmér.
A 195 éve, 1818. január 25-én született Kruspér István (Miskolc, 1818 – Budapest, 1905) metrológusként (nem pedig meteorológusként!) a mérésügyi intézményrendszer létrehozásán is dolgozott. Ő volt a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első elnöke is. Ez a szervezet volt az Országos Mérésügyi Hivatal, majd az ebből létrejött Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal égisze alatt működő Metrológiai Hatóság jogelődje. Kruspért azonban nem csak a mérés elmélete, hanem gyakorlata is foglalkoztatta. Számos földmérő műszert feltalált vagy átalakított, és az etalon méterrúdhoz való hasonlítás eszközét, a komparátort is tökéletesítette.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pollák Zsigmond)
Kruspér azért is síkra szállt, hogy a nemzetközi egyezményben használt új mértékegységek nevét ne magyarítsák. Felmerült ugyanis, hogy az addig általánosan használt mértékegységneveknek adjanak új értéket ahelyett, hogy átvennék a méter, kilogramm stb. szavakat. Ezt a célt sikerült is elérnie – csupán néhány, nem hivatalos mértékegység esetében történt ilyen típusú átértelmezés. A mázsa például eredetileg 100–144 fonttal volt egyenlő, így 49,11–75,32 kg-nyi tömeget jelentett. A méterrendszer bevezetése óta 1 mázsa 100 kg-mal egyenlő. Az öl, lat, font egységek azonban nem nyertek új értelmet, hanem a nemzetközileg elfogadott neveket vezették be. Az iskolapadban a mértékegységek átváltásán nyűglődő diákok nem is tudják, hogy ha a 195 évvel ezelőtt született Kruspér István nem tart ki elképzelései mellett, ma talán még nehezebb lenne megküzdeni a mértékegységek tengerével.
Források és olvasnivalók
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
Bogdán István: Régi magyar mértékek.
Nemzetközi metrológiai szótár (angolul és franciául)
Aino Havukainen – Sami Toivonen: Tatu és Patu, a szuperhősök.
Úgy tudom, a láb nem a lábfej tényleges hosszára vonatkozott, hanem egy lépés során a hátul lévő láb lábujjai és az elöl lévő láb sarka közötti távolságot jelenti. Ez mondjuk sokkal életszerűbb is, mint 50-es lábú emberekről beszélni.
@tenegri: Az vicces benne, hogy a bevezetés éve Mo.: 1876, Szlovákia: 1875.
Gyorsan rákerestem és itt van egy mongóliai törvényszöveg a mértékegységek használatáról:
www.masm.gov.mn/document/Khemjliin%20huuli.pdf
A 2. fejezet, 2. bekezdés 2. pontja szerint Mongóliában a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Konferencia (The General Conference on Weights and Measures) által megállapított nemzetközi rendszer mértékegységeit használják:
"Монгол Улсад Олон улсын жин хэмжүүрийн Ерөнхий бага хурлаас тогтоосон олон улсын системийн хэмжлийн нэгжийг хэрэглэнэ"
Van egy ilyen oldal: chartsbin.com/view/d12
Eszerint Afrikában is csak egyetlen országban nem metrikus a rendszer. Megbízhatóság, forrás - nem tudom :)
"Nem vezették még be a méterrendszert [...] Mongóliában sem"
Személyes tapasztalat alapján Mongóliában egészen bizonyosan a metrikus rendszert használják, bár azt nem tudom, hogy le van-e papírozva és hivatalosan aláírtak-e vmit ebben a témában - ennek utána kellene nézni. Hamarjában egy - nem tudom mennyire megbízható - adatot találtam, ami szerint 1916-ban vezették volna be.
1.) Angolszász területen a láb-at minden értelemben használják.
Pl nem azt mondják, hogy 2 1/3 yard, hanem 2 yard 1 láb.
Aki mást állít, csak a tudatlanságát bizonyítja.
2.) Kruspér István felmenőit ismerik-e?
Ugyanis a kutatásaim közben találkoztam egy Rakovszky-Kruspér házassággal és több Rakovszky gyerekkel a Heves Városi RK anyakönyvekkel:
Pl.
1747. május 25. Rakoszky Márton és Kruspir Katalin, átányi evangélikusok esküvője.
Orosz Ernő: Heves nemes családai:
Kruspier. Egyes tagjai Nemes-Kottesón, Hrahovon, Töreken tüntek fel, Mátyás fia István pedig Zsolnán lakott, innen Átányra költözött és Mátyás, István, János és György nevű fiaival együtt Trencsénmegye bizonyságlevele alapján 1746. évben kihirdettette nemességét. (1746. év 204. sz. 183. jkl.) Mátyás 1792. Miskolczra tette át lakását s ez alkalomból nemesi bizonyságlevelet nyert. (1792. év 808. sz.)
Minden bizonnyal azonos a varbói Kruspier vagy Krusper családdal, mely II. Mátyástól 1618. évben nyerte armalisát. Feltalálható: O. L. Htt. Nob. Trencsén.
Tehát lehet, hogy Kruspér István Kruspér Mátyás fia.
@Xebulon: "Angolszász gyakorlatban a "láb" csak magasság mérésére jó"
Nem feltétlenül, pl. az emberi "magasság"-ot is lábban fejezik ki, ami valójában hosszúság.
Angolszász gyakorlatban a "láb" csak magasság mérésére jó, míg távolságra a "yard" és a "mérföld". Azaz a repülőgép 30.000 láb-magasan repül, de sose mondják, hogy 8 mérföld magasan. Ellenben sebesség már mérföld/óra.
Szerintem tovább érdekesség, hogy óra-perc fogalmat viszonylag egységesen használjuk a világban, ennek oka, hogy hamar megállapodtunk a nap 24 részre bontásáról, de ki mérte először az időt 24 órában?