A vepszék is a Wikipédiára mennek
Az oroszországi úgynevezett „kis létszámú” népei közül először a vepszének lehet saját Wikipédiája.
A vepszék a Karjalai Köztársaság, a Vologdai és a Leningrádi Terület határán élnek – pontosabban eredetileg ott éltek. A közigazgatási egységek határterületein levő falvaikat ugyanis – hasonlóan a romániai faluromboláshoz – nagyrészt felszámolták, a fiatalok elköltöztek. Ennek és az anyanyelvi oktatás hiányának köszönhetően a fiatalok közül ma már nagyon kevesen beszélik a nyelvet. A nyelv beszélőinek száma összesen 4000 lehet.
![A vepsze kultúra múzeuma a karjalai Šoutjärvben [soutjerv]](/media/a-vepsze-kultura-muzeuma-a-karjalai-soutjarvben-soutjerv.png?large)
(Forrás: Wikimedia Commons / Geoalex)
Éppen ezért meglepő, hogy megszületőben van a vepsze wikipédia. Jelenleg inkubátorban van, de a Wikipedia nyelvi bizottsága novemberben már elfogadta, hogy létrejöjjön a teljes jogú vepsze wikipédia a vep.wikipedia.org címen.
A vepsze finnségi nyelv, az észt és a finn viszonylag közeli rokona: ezen nyelvek ismeretében a vepsze szöveg már egészen jól érthető. A vepszét jelenleg latin betűkkel írják (a szovjet időkben volt egy cirill betűs korszaka), de vannak benne olyan (részben mellékjeles) betűk is, melyek az észtben vagy a finnben csak idegen szavak írására használatosak: c, č [cs], š [s], z, ž [zs]. Az aposztróf a mássalhangzó lágyságának jelölésére szolgál.
Forrás
Ez nagyon jó hír!
A vepsze nyelv tanulásához tudsz valamilyen könyvet ajánlani?
A Wikipédia szerint (lsd. fi.wikipedia.org/wiki/Veps%C3%A4n_kieli ) a vepszének több mint 20 deklinációs esete van. Ezek tényleg mindegyike használatos vagy vannak köztük archaikus(sá vált) esetek is?
Tud esetleg valaki vepsze nyelvű hangfelvételről (hangminta), ami az interneten is hozzáférhető?
@Noori Sato:
uz-translations.net/?category=findics-finnougric&altname=russko-veps
uz-translations.net/?category=finnougric-findics&altname=novyi_russk
@Nước mắm ngon quá!:
Ui. a társalgási zsebkönyvnek feltüntetett fájlt megpróbáltam megnyitni, de az ilyen spéci orosz karakterkódolással még a Linux is befürdik.
@Noori Sato: Igazi nyelvkönyvek nem igazán vannak. Viszont ha tudsz finnül/észtül, akkor hamar rájöhetsz egy csomó mindenre, és csak gyakorlás kérdése az egész.
@Fejes László (nyest.hu):
Na igen, de ettől a helyes megállapítástól függetlenül is szükség van/lenne vepsze nyelvű szöveg- és hanganyagokra.
Én jó ideje szeretnék vend wikipédiát, amúgy semmi akadálya nem lenne, csak egy dolog: nincs még ISO kód. Az is már kérelmen van, de még nem bírálták el.
@doncsecz:
A wikipediák az ISO-kódot használják az URL-ben? (pl. hu.wikipedia.org) Nekem egy konkrét példán keresztül úgy tűnik, mintha ez nem lett volna mindig így, pl. vi.wikipedia.org, holott se az alpha-2 (VN), se az alpha-3 kód (VNM) nem egyezik ezzel. De lehet, hogy félreértem a dolgot, mihez kell a ISO-kód?
@Nước mắm ngon quá!: A kérdés nem az volt, h jó lenne-e, ha lennének ilyenek, hanem az, h tudnák-e ajánlani.
@Noori Sato:
Újabb fejlemény: Tervhen! Hüväd päiväd! Arvostadud professor! Mö opendam vepsän kel't!
Sikerült megnyitni a fájlt és egyben PDF-be konvertálni, hogy ne csak teliholdkor a Mars túlsó oldalán lehessen megnyitni. Szívesen továbbadom e-mailben vagy más hasonló módon.
A mű maga 2008-ban jelent meg a Pétervári Vepsze Társaság kiadásában, a szerző I. Brodski, orosz-vepsze példamondatokat és ezek cirill betűs transzliterációját tartalmazza 138 oldalon.
@Nước mắm ngon quá!: Vigyázz! A nyelvek és az országok ISO-kódjai eltérhetnek! VN Vitenám alpha-2 kódja. A vietnámi nyelv alpha-2 kódja valóban "vi", a "vi"-kipédia ezeket használja (logikus módon).
@scasc:
Így érthető! A vietnami nyelvhasználatban a VN annyira elterjedt rövidítés Vietnam (vagyis Việt Nam, Dél-Yue/Dél-Viet) megjelölésére, hogy sosem értettem, honnan jöhet a "vi" rövidítés.
@Nước mắm ngon quá!: Köszi, engem érdekelne!
@Fejes László (nyest.hu):
Az impresszumban megadott szerkesztőségi címre elküldtem 2 fájlt, az eredeti fájlokon, amiket letöltöttem, nem változtattam, így a tördelés nem tökéletes, de ez legyen a művek legnagyobb hibája. A vepsze társalgási szótárban, ha jól láttam nincs megadva ISBN, de az orosz-vepsze szótár megjelent nyomtatásban is.
@Nước mắm ngon quá!: Az ISO kódot kérlek a SIL International nevű dallasi szervezet adja, amely regisztrálja a világ nyelveit és fontosabb dialektusait. Utóbbi tekintetében olyan nyelvjárásokat vesz fel, amelyek lényegében területi nyelvek, mint mondjuk a burgenlandi horvát, amely tanítható a helyi iskolákban és a regionális adminisztráció nyelve is. A vend bár nem jutott el a hivatalos közegbe még, de széleskörben elterjedt a használata az irodalomban és a média bizonyos területein (ígyhát van irodalmi norma), egy átlagos nyelvjárásnál sokkal gazdagabb szókinccsel bír, ennél fogva sok minden egész jól kifejezhető rajta. Tehát mint ilyen megérdemel 100%-an egy ISO kódot.
Ha mindez meg van, akkor van jogosultsága wikipédiát is alapítani, amely a nyelv további művelését és fenntartását is segítheti.
@doncsecz:
Már értem miről van szó, de mivel nagyon sok apró nyelven van wikipédia, pl. "marshall-szigetekiül", érdekes, hogy a vend nyelvet még be sem jegyezték.
www.sil.org/iso639-3/chg_detail.asp?id=2011-139&lang=pkm
@Noori Sato:
Még egy link: kodima.rkperiodika.ru/
A Kodima c. vepsze lap weboldala. Így igazából már csak hanganyag hiányzik a vepszetanuláshoz.
www.youtube.com/watch?v=ZEdlDHWHsxo
Ehhez nem is kell kommentárt fűzni :)
@Nước mắm ngon quá!: Még valószínűleg több van amit be kellene, a burgenlandi horvát sokkal magasabb szinten áll, de mégsem jegyezték még be, sem a két fő horvát variáns a ča és kaj nyelveket, vagy a bánsági bolgárt
És íme:
karjalanradio.podfm.ru/rss podcast/mp3
A műsorok között van vepsze nyelvű is, a Kodirandaine c. műsor részben annak tűnik.
@Nước mắm ngon quá!: Istenkirály vagy. Azt nem írtam, hogy eddig mik vannak meg, de most pótolom:
Búkvar dlja vepszkih skol, 1936
Vepsa-venähine vajehnik, 1936
Uz' venä-vepsläine vajehnik, 2007
Grammatika vepszkava jizika, 1981
Essai de grammaire vepse ou tchoude du nord, 1875
Kedvencem az ábécéskönyv, de lehet, hogy ez változni fog. Máris nézem a linkjeidet.
@Fejes László (nyest.hu): Rájönni persze szuper, de időt spórol az ember, ha összegyűjtötték valahol mások, amire ők már rájöttek. :)
@Nước mắm ngon quá!: Sikerült leszedni és zseniális; nem tudom, eddig miért maradt ki nekem. Nagyon köszönöm a linket!
@doncsecz: Nem, az ISO nyelvkódokat nem a SIL adja, hanem bárki, aki résztvesz az ISO sztenderdizációs folyamatában. Csak az utóbbi időben a SIL a fő hajtó erő. Ő nyújtja be a legtöbbet. De nem csak ő teheti. Azért ez nagy különbség. :-)
@Noori Sato:
Ha adsz egy e-mail címet, neked is elküldöm a 2 fájlt, az általam megadottakon a fájlokkal volt egy kis gond, orosz karakterkódolás, konvertáltam a fájlokat pdf-be, így már gond nélkül megnyithatóak. De lehet, hogy a WinRAR megbirkózik az eredeti archívfájllal is. Nem tudom, beszélsz-e oroszul, én vepszéül (4-5 év finntanulás révén) nekifutás nélkül is többet értek, mint bármilyen szláv nyelven. A műsorokba is belehallgattam, nagy kár, hogy már csak pár ezren beszélik ezt a nyelvet.
@Noori Sato:
Ez esetben nincs mit!
@scasc: Na jó, ezt nem tudtam, de nem is nagyon tudtam utánakeresni, egyből a SIL került elő és mert ennyire dinamikus, gondoltam ez az egyetlen is
@Nước mắm ngon quá!: Köszi, nálam nincs gond a gépen az orosszal. A svéd billentyűzetem jobban zavar. :)
Sziasztok!
Talán érdekelhet titeket, vagy lehet pár ötletetek, hogy hogyan lehetne megközelíteni a dolgot: az észt wikipédiások szeretnének rendezni egy nyári szemináriumot/workshopot arról, hogy hogyan lehetne több ember t bevonni, illetve ösztönözni, hogy szerkesszék a kis finn-ugor wikipédiákat, és hogy ezt a célt hogyan tudnánk támogatni?
@Dami:
Szívesen segítenék szabadidőmben valamelyik keleti-tengeri finn wikipédia szerkesztésében, bár csak az irodalmi finnt ismerem, így szükségem lenne némi nyelvtanulásra. A cirill betűket ismerem, de oroszul nem tanultam, ahogy látom pl. a karjalai wikipédián sok vitalapon oroszul folyik az eszmecsere.
Mit lehet tudni a finngugor wikipédiák aktuális állapotáról?
@Nước mắm ngon quá!:
Elég sok finn nyelven van Wikipédia, vagy legalábbis egy kezdemény az „inkubátorban” (innen bizonyos szócikkmennyiség és egy huzamosabb időn át fenntartott aktív közösség megléte esetén kerülnek ki az oldalak), de szinte az összes finnugor wikin (kivéve a finn, észt, magyart) kevés a szerkesztő és a szócikk, így mindenképp hasznos lenne, ha a nyelvet beszélők (mind az anyanyelviek, mind akik tanulták) fejlesztenék vagy legalább népszerűsítenék a nyelvet olvasók körében.
Itt egy kezdetleges összeállítás a már létező wikikről:
fiu-vro.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4%C3%A4leht - Võro - 70 000 beszélő - 4700 szócikk
et.wikipedia.org/wiki/Esileht - Észt- 92 000 szócikk
myv.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D1%8F%D0%BA%D1%81%D0%BB%D0%BE%D0 - Erzya - 0,5 millió beszélő- 1500 szócikk
kv.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B5%D0%B4%D1%88%D3%A7%D1%80_%D0%BB%D0 - Komi - 2800 szócikk - 24 aktív szerkesztő az elmúlt hónapban
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/liv/Kuodl%C4%93%E1%B8%91 - Lív - inkubátorban - 550 szócikk
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/krl/Pi%C3%A4lehyt - karéliai inkubátorban- 288 szócikk
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/sma/Aalkoebielie - dél-számi inkubátorban- 110 szócikk
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/vot/Esit%C5%A1%C3%BClt%C5%A1i - votic inkubátorban - 220 szócikk
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/vep/P%C3%A4lehtpol%E2%80%99 - vepsz inkubátorban - 605 szócikk
mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D1%8F_%D0%BB%D0%BE%D0%BF%D0%B0 - moksa - 1000 szócikk - 16 szerkesztő az elmúlt hónapban
mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D3%B9%D0%BD%D0%B3_%D3%B9%D0%BB%D3%B9%D Hill mari - 36 000 beszélő - 5000 szócikk - 24 szerkesztő az elmúlt hónapban
mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D3%B1%D2%A5_%D0%BB%D0%B0%D1%88%D1%82%D - mari - 0,5 millió beszélő - 2800 szócikk - 26 szerkesztő
koi.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%BE%D0%BD%D0%B4%C3%B6%D1%82%D1%87%D0 - komi-permiák - 94 000 beszélő - 2800 szócikk - 14 szerkesztő
se.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1ldosiidu - észak-számi? - 400 szócikk - 40 szerkesztő
fi.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Etusivu - finn - 280 000 szócikk - 2000 szerkesztő
udm.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%83%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%BD_%D - udmurt - 3000 szócikk - 36 szerkesztő
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/smn - inari számi - inkubátor előkészítve - tartalom még nincsen
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/mns/Main_Page - manysi - inkubátor előkészítve - tartalom még nincsen
incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/kca/Main_Page - hanti - inkubátor előkészítve - tartalom még nincsen
hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap - magyar - 200 000 szócikk - 2000 szerkesztő az elmúlt hónapban
@Dami:
Nehéz eldönteni melyik nyelv tanulmányozásába kezdjek, hogy segíthessek. Nem ismerem pontosan melyik nyelvet, hányan beszélik, de a szócikk kapcsán tudom, hogy kb. 8000-en beszélik a vepszét. Kicsit fájó belegondolni, hogy 1-2 generáció múlva ugyanarra a sorsra jut, mint a lív és a vót. Talán a karjalai állhat a legjobban, van-e esetleg valamilyen karjalai nyelvkönyv, szótár, amihez interneten is hozzá lehet férni?
Ha érdekel, a vepsze társalgási szótárt neked is megküldöm, a vepsze wikipédia szerkesztői számára is hozzáférhetővé kellene tenni valahogy.
Mivel mostanában kelet-ázsiai nyelvekkel foglalkozom, nem követtem a finnugor nyelvek sorsát különösebben, hogy "állunk" internetes szótárak, szószedetek, hasznos linkek terén? Ha szükség lenne egy online szótárra és valakinek már van egy meglévő néhány ezres szószedete, szívesen megpróbálkoznék egy online szótár összeállításával.
@Nước mắm ngon quá!: A marihoz igen jó anyag van készülőben, a kész dolgok már elérhetők (nyelvtankönyv és "reading aid" = integrált elektronikus szótár és morfológiai elemző), a bécsi egyetem finnugor intézete jóvoltából: www.mari-language.com/
Ennek része egy készülő, 50.000 szócikkes mari-angol(-mar) szótár is, mely nyomtatott forma mellett online is, ingyen is hozzáférhető lesz.
@scasc:
Tényleg nem rossz a "sógoroktól", hogy erre pénzt és időt áldoztak.
Most biztos idejön egy sumér-türk-hun protagonista és bemagyarázza nekem, hogy min csodálkozok, az egész finnugor rokonság 200 éves bécsi császári aknamunka...
Először hallom a mari nyelvet, középiskolás koromban a Hajdú Péterék Uráli nyelvrokonaink c. könyvéből kezdtem ismerkedni a finnugor nyelvekkel, akkor még nagyon kevés ilyen "marginális" audiovizuális tartalom volt az interneten, mint pl. mari vagy más finnugor hangminták, sose gondoltam, hogy egyszer tényleg hallani is fogok valamit mariul. A chrestomatiák papírízű világában ez már-már pszichedelikus élmény lett volna :) Kálmán Béla manysi chrestomatiáján keresztül a manysi valami nagyon távoli nyelvnek tűnt, a kéthasábos magyar-német magyarázatok németje meg itt-ott érdekes elemekkel dolgozik. Ha már akkor lettek volna praktikusabb tananyagok, biztos, hogy a finn mellett másik finnugor nyelvet is ismernék ma.