Van itt vese!
Mi van az ember veséjében, amit meg kellene látni? Még nincs április elseje, de mi már bolondozunk!
Regina nevű olvasónk ugyan Kálmán Lászlónak címezte levelét, de ő nem találta a választ a szakirodalomban. A kérdésre mi sem tudjuk választ, ám nem szeretnénk, ha olvasónk csalódna, így megpróbáljuk legalább a lehetőségeket számba venni. De előbb lássuk a kérdést!
Érdeklődni szeretnék a „vesémbe látsz” kifejezés eredetét illetően.
Nos, mint jeleztük, a választ valóban nem tudjuk. ennek ellenére tippjeink lennének, hogyan alakulhat ki egy ilyen kifejezés, és olvasóink számára ez talán legalább annyira érdekes, mintha biztos válasszal szolgálnánk.
Az egyik lehetőség, hogy valamiféle ősi jóslásmódszerből ered a kifejezés. Tudjuk ugyanis, hogy számos kultúrában, többek között az ókori civilizációkban is jellemző volt, hogy az állatok belső szerveiből, belekből, májból stb. jósoltak. Ennek a verziónak ellentmond, hogy akinek a veséjébe látunk, annak ’kitaláljuk a gondolatait’ – viszont akinek a veséjét boncolgatjuk, annak már semmiféle gondolatai nincsenek. Ennek ellenére nem zárhatjuk ki, hogy a mondás eredeti jelentése pl. ’a jövőbe látsz’ volt, és ez később megváltozott.Maga a vese szó ugor eredetű, megfelelői az obi-ugor nyelvekben ’hímvessző’ jelentésben használatosak. Valószínűleg az obi-ugor nyelvek őrzik az eredeti jelentést, a ’hímvessző’, ’here’ > ’vese’ jelentésváltozás más nyelvekből is kimutatható.
További lehetőség, hogy a mondásban eredetileg nem vese szerepelt, hanem egy olyan szó, mely azóta kiveszett a használatból. Mivel az eredeti mondást a nyelvhasználók értelmetlennek találták, eltorzították, hogy értelmes legyen – így került bele az eredeti szóhoz feltehetően hasonló hangzású vese. Ilyen folyamat játszódott le a Közös lónak túros a háta mondásban is, ahol a túros ’sebes, fekélyes’ szót a nyelvhasználók nem értették, és túrósra cserélték – habár így a mondásnak nem sok értelme van.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pöllö / GNU-FDL 1.2)
Ennél azonban még valószínűbb, hogy a mondás eredetileg tréfás jellegű volt, és valószínűleg a szlengben jött létre. A belém látsz a vagy a fejembe látsz formák esetében ugyanis világos, honnan származhat a ’kitalálod a gondolataimat’ jelentés. A vesémbe látsz forma ennek tréfás torzítása lehet, és éppen az volt benne a vicc, hogy a vese nem a gondolkodás szerve. A gondolatmenet tehát hasonló a klasszikus viccéhez, melyben az elmegyógyintézet orvosa kérdezgeti a pácienset, és az mindenre értelmes választ tud adni. Amikor azonban az orvos megkérdezi, hogy honnan tudja mindezt, az ápolt megkopogtatja a halántékát, és azt mondja: „Van itt vese!”.
Egész biztos vagyok benne, hogy bibliai eredetű kifejezésről van szó. Az Ószövetségben Isten sokhelyütt mint "a szívek és a vesék vizsgálója" van megemlítve vagy megszólítva (néhány hely, SZIT-fordítás szerint: Zsolt 7.10, Zsolt 26.2, Jer 17.10, az Újszövetségben pl. Jel 2.23, de sok példát lehetne hozni). Létezik olyan fordítási hagyomány is amely itt nem vesét, hanem elmét említ -- a dolog héber filológiai oldalához nem tudok hozzászólni, de nem is ez az érdekes a kérdés szempontjából, hanem az, hogy egy adott fordítási hagyománynak megfelelően hallhatták ezt a kifejezést évszázadokon keresztül az emberek (a Septuagintában is nephros, vagyis 'vese' szerepel ezeken a helyeken -- legalábbis ahol most hirtelen megnéztem). A vese alighanem az indulatok hordozója volt a régi zsidó gondolkodás számára, kicsit hasonló szerepe volt, mint későbbi európai fogalmak szerint a szívnek. Különösen érdekes Náh 2.11: "Kihagy a szív, a térdek remegnek, rémület vesz erőt a veséken, színét veszti minden arc".
Amit ma zsidó vallásnak neveznek, az valójában az életbemaradási és környezetvédelmi szabályok hatalmas gyűjteménye (természetesen vallási parancsok formájában "kiadva".).
Elhullott és beteg állatot tilos megenni. Ha külső nyomok nem utalnak betegségre, még a MÁJAT és a VESÉT is meg kell vizsgálni, mert az elbetegedés jelei ott láthatók. Tehát ez (is) ilyen egyszerű -se mitológia, se filozófia.
„Az vese rá az első követ, aki bűntelen közületek!” (Jn 8,7)
@Predator: Jó volt!
A népi gyógyászatban régen úgy vélték, a vesének fontos szerepe van a szaporodásban. Erre számos jel utal. Angolban: "all of a kidney" nagyjából arra utal, hogy ugyanonnan származnak, egy kutyák, egy társadalmi státuszban vannak, családtagok, stb. Pár példa: "to pronounce all to be thieves... except myself, of course, and those man... that are of my own kidney"; "I am heartily glad to meet with a man of your kidney", "such young men are all of a kidney" (Dictionary of Proverbs, George Latimer Apperson).
Így tehát nagy nyugalommal tippelek arra, hogy magyarban is hasonlóan alakul a dolog, azaz ha valakinek a veséjébe látok, akkor tisztában vagyok azzal, honnan jön, miféle - akár a legféltettebb gondolataival is.
S az eitimológiai kapcsolat a magyar 'vese' és az angol 'kid', 'kidney' között hol marad?
@Krizsa: sehol, mivel nincs közöttük kapcsolat. A magyar nyelv biztos átvette valahonnan a vese szót, de az 1000%, hogy nem az angoloktól.
A vesédbe látok=tökéletesen ismerlek.
@El Vaquero: Hát pont ezért kérdeztem. De a kid-del van kapcsolata az angol szólásnak és a kidney-vel is. (Ez utóbbi nem nyilvánvaló, hogy mért jelent vmiféle odakötözést a kiden, ezért hagyom.)
A magyar nyelvet nem úgy kell "reflexszerűen" felfogni, hogy biztosan átvett valahonnan" mindent és bármit, mert önálló nyelv az istennek sem lehet.
Hanem a magyarnak itt is egy flektált gyökszó-csomagja van, amik nyiiván (mert a szóbokraik igazolják, hogy nyilván) összetartoznak:
WAS, WÁS, WÉS.
Eredetük a tűz fogalma: uas / ues: vas-vés. A vas is "tüzi" - és mindkettő: vés.
S bár a bús (szégyenkezik) abból a bűz (büdös) és a busa (hal és fejű, busó-járás) már nem tartozna ide, mert a B/V -nek a V hangja bizony nem azonos az O/U/W V hangjával, de az idők folyamán részben mégis kialakult közöttük átfedés.
A vese V-je a valódi B/V változó hang V je. Nem W. Értelme: büzös (akkor is, ha egészséges az a vese, Gyöknyelvészet: 229-231. oldal).
Szal az angol kidney-ből kialakult szólások a gyermeki-rokoni kapcsolatra vonatkoznak. Miközben még az angolok sem azért képzelik (de NEM is képzelik) szaporító szervnek a vesét, mert a szó mai jelentése: vese, hanem azért, mert a kid: gyermek.
@Krizsa: Az érvelésedbe minimum ott bele lehet kötni, hogy a „kid” eredeti jelentése az angolban (is) „fiatal kecske” volt, és a legkorábban valamikor a 16. század vége felé használhatták a szlengben „gyerek” jelentésben.
Hát persze! Az angol kid a magyarban gida-gödölye, a héberben gdí=gida, miközben a gid=ín (inas, erős) és hímvessző, goded= csoportosul. Innen lehet az angolban szaporodás értelme is a kid-nek. (De a magyar vesé-nek nem.)
Biztosan nem így volt, vagy mégis..?:)
-A vicces szleng talán úgy szólt, hogy "Beléd látok, beveszed!" (amit mondok)..
-Ha az illető nem tudott jól magyarul, akinek mondták, vissza szólt, és azt mondta: "Én is beléd látok a veszedbe!".
Mivel a kifacsart beszéd értelmetlen, "visszamagyarították", és így létrejött a "Bele látok a vesédbe!" lett.. ha, ha, ha! :)
@Krizsa: Ja, már értem. A játék lényege, hogy mindenképpen kitalálj valamilyen magyarázatot két random szó közötti kapcsolatra. Nem is rossz!
Annyira sok (tízezer) "random" szó van a 3 különböző nyelvcsalád között, hogy még nekem se jut mindjárt eszembe az összes (azokból a nyelvekből, amiket ismerek). Pedig én 5 éve foglalkozom ezzel. Szóval az úgy-el-nevezett indoeurópai, a finnugráló, és az afro-sémi (nehogymár!) nyelvcsalád szavai eredetileg UGYANAZOK (voltak). Mit lehet ilyenkor tenni? A sémi nyelvek írását úgyse ismerik, ma már a cirillt is kevesen - ja, hasonlit? hát akkor véletlen, meg random.
A kid-gida (mint kiskecske) nekem annyira hasonló, hogy megérne egy alaposabb vizsgálatot. Azt én is kizártnak tartom, hogy ezt az angolból vettük volna át vagy ők tőlünk közvetlenül. Azonban egy lehetséges forgatókönyv, hogy valahogyan közös eredetű a kettő. pl hozzán egy indoeurópai közvetítéssel jutott el.
Lehetséges hogy nem így van, de én nem vágnám rá elsőre hogy a kettőnek nem lehet köze egymáshoz.
@Janika: Rövid kutakodásom szerint az angol _kid_ a germán *_kiðjom_ folytatója, a TESz szerint a magyar _gida_ eredete bizonytalan, esetleg állathivogató, ahogy a TESz szerint más nyelvekben, így a germán nyelvekben is. Eszerint azért hasonlítanak, mert az emberek hasonló módon hivogatják a kecskéket. A másik, kevésbé valószínű verzió a TESz szerint az ószövetségi Gideon, aki kecskét áldozott. A germánnak egészen biztosan nem lehet ez a forrása, ha így volna, akkor teljesen függetlenek volnának egymástól.